Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)

1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása

bá

i»

Miii*

0

Jó-8t*

US'

\b

mjís

0

at

el1’

i»k

■aP

lé

iní

%

aP

i*

e»

b*

ll)'

5

fi*

<r

*

fc

»

e#

j*

I1

is

ii>

a

ií

if

^ettos: 1. Meg kell védeni a már biztosítottnak vehető fizikai eredményeket a lábas és káros idealista értelmezésektől, sőt ki kell emelni a modern fizika kgszebb eredményeinek elsőrangú bizonyító erejét a dialektikus materialista v*lágnézet mellett. 2. Filozófiai-kritikai elemzésnek kell alávetni az aktuális elméleti fizikai kutatási irányzatokat és célkitűzéseket a kutatások hatékonyságának, a valóban aktuális problémák és valóban gyümölcsöző gondolat meneérdekében. A felmerülő kérdéseket természetesen a marxista filozófusokkal, •kősorban az egyetemi filozófiai tanszékekkel való legteljesebb együttműködés *'apján lehet és kell megoldani.

A klasszikus fizika egész megelőző időszakát, a XIX. századig, az égi"fehanika bámulatos sikerei kapcsán egy csapásra vezetőszerephez jutott és Ibiden racionális természet magyarázat mintájává és eszményévé vált mechaegyeduralma jellemzi. A Xl'X. század utolsó évtizedeiben a mechanikához Jkzonyítva „légies” elektrodinamika önállósult, sőt igényt támasztott arra. °gy immár ő legyen az egységes, a mechanikát is magába olvasztó természetjk'yarázat legfőbb princípiuma. Amíg a felvilágosodás materialista filozófiája Mechanisztikus világképpel párosulva mechanikus materializmushoz vezetett, li*ázadfordulón a „tisztán elektromágneses” természetmagyarázat fizikai pldolatának felmerülését viszont egyes idealista tudósok és természctfilozófogadták a legnagyobb hanggal és örömmel. A kibontakozást a fizika vov án a X X. század nagy.fizikai forradalmai, a relativitáselmélet és a kvantum- Jp,hanika valósították meg. felismerve és félreállítva akár a mechanisztikus, /Hr a „tiszta elektromágneses” világkép fogalmainak metafizikus merevségét K '•gyoldal óságát. Filozófiai szempontÍ>ól ez a szintézis már sokkal^ előbb w^sz.ületett, elsősorban l^enin „Materializmus és einpiriokriticizmus című L'’ében. A filozófiai szintézis hordozója a dialektikus materialista világnézet, Pe*y ily módon még teljesebb összhangban áll a modern fizikai világképpel, a klasszikus fizikai világke

.. en állott a mechanikus materializmussal. >-n azért'.’mértanin zseniális „metodológiai előrelátása” átjév^me^te *"«dern fizikai felfedezéseket, tanítása nem tartalmazhat kőnk Sj « relativitás-, sem a kvantumelméletre. A modern fjz.ka ^/a.to^daümj ^Sképének belső szétválaszthatatlansága a dialektikus mat utolsó 10 évben vált ismert ténnyé .elsősorban.

Jóléti fizikusok széleskörű véleménycseréje, o^ehangolt min j. J J1; Kzzel már rámutattunk a nyugati tudományos \iag f0ivt(U1

fizikai idealizmus egyik gyökerére is: a társadat .. tu(1‘Ó9ok

íjalektikus materializmus éltető eszméitől soka elzárt vezető nyi g

Nuhmsága ideológiai téren a metafizikus mechamkv« matenal^ v^

^jelenségéből táplálkozik. A fizikai idealizmus másik gyökere termesze

If *'M|k vi

^?ertS8Zu’ 8 e&' n önként feladnák a dialektikus materializmus Lenin által k, A a,1|lag előrelátott, legszebb természettudományos bizonyítékait. írl'átf,,.-10!1.’ °ttak szellemében az intézet több filozófiai érdekességű jirobléma

* * - 1 1 t______* # •

va al** ‘*1- á munka alapját azok n rendszeres munkaszemináriubhí^fceivü’ arnely®ken a tudományegyetem és műszaki egyetem filozófiai ^’’’ak |.^k.vűttesen megvitatjuk a modern fizika e szempontból kmcs* (inthető kérdéseit. (Kgyetemen dolgo/.tík számára itt természetesen