Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása
l-> I'! irí nk II v %ó kutatások több eves múltra tekinthetnek vissza. E tudományágban tfirténik a legtöbb fiatal kutató kinevelése. Két fő irányt követnek: egyrészt az fe’es elemi részek konkrét kölcsönhatásainak, törvényszerűségeinek vizsgáltába kapcsolódnak bele. másrészt az elemi részek mozgásának egyetemes •örvényeire vonatkozó ismereteinket kívánják előbbrevinni. Az elemi részek különféle kölcsönhatásait konkrétan tárgyalni ma legvéresebben a kvantumelmélet keretei között tudjuk. Nehéz azonban közútién utat verni a ködkamrafelvételek és számlálócsőjelzések szolgáltatta megfeelési anyagtól a kölcsönhatást egyszerű formában kifejező tömör képletekig viszont. A feladat matematikai nehézségei, a kísérletek zavaró mellékkörül- Jj'ényei közt legbiztosabban alkalmazható vezérfonalul a különböző megmaradt tételek szolgálnak. Ezek a tételek az ütközés előtt, ill. azután megfigyelt Vzecskék egybevetésekor jelentkeznek. Egyben egyértelmű kapcsolatban jp'ak az anyag alapvető szimmetriatulajdonságaival. A megmaradási tételek ^•alános matematikai elméletével, egyes konkrét kölcsönhatás-formák szimt amazt alatt al való egybcvetcsével, T^ertetik. Itt talán csak a fermiontöltés megmaradásaim«: ieileatacucv ^ V meg, amelyben pár hónappal megelőztük a hasonló felismerésre jutó f°vjet és amerikai fizikusokat, és amely törvényt éppen a legutóbbi evek c*éHeti vizsgálatai igazoltak ragyogóan. Ma ezt a természet alaptörvényei tartja számon a fizika. n . , . L A legutóbbi időben intézetünk vizsgálatainak előterébe az elemi részé* Songé kölcsönhatásai kerültek, többek közt azért, mert itt hazai kísérleti jVusokkal való egviittműködésre is lehetőség nyílt. A legutóbbi idő >en ugorban olyan irányban folytak kutatásaink, miként lehetne az anyag e és sokáig homályban maradt, mégis alapvető kölcsönhatásának fino- M>b sajátságait kísérletekkel tisztázni. E kutatások elsősorban Nagy Karolyfl *’,.,,1,.,; fiwLtimím'nl.' fin L-torának nevéhez fűződnek. __ _________ ányát illeti, itt az anyag ^Ú'Kástörvényeinek elvi'analízise volt a központi kérdés. Nem is annyira i Nrikug, mint inkább elméleti indokok arra engednek következtetni, hogy a • ■ ■ —í o.iiinL- szamot azato.''u KlHCnCiA'ltftloi uoiiiuiiiii. • ---------> a fizikai tudományok doktorának nevéhez fűződnek, j, Ami az elemi részek problémakörének másik irányát illeti, /^•gástörvényeinek elvi analízise volt a központi kérdés. Nen lírikus, mint inkább elméleti indokok arra engednek követkéz'. Jftumelmélet alaptételei, amelyek oly ragyogó sikerrel adnak sz;: tJ atommagok tulajdonságairól, még kisebb távolságokon vagy ami ezze k|íMértékű, még nagyobb energiák mellett — nem alkalmazhatok. Az uj, mondásoktól mentes elmélet keresésének egyik reményteljes lehetősége »Egyszerűsített modellek nyújtják. (Ezek olyan szerejiet játszanak, mint pl. tt/,,le8P°i*t. merev test. összenyomhatatlan folyadék vagy ideális gaz játszó t tJ'.' haniHztikus fizika korában: a modell nem rendelkezik a reális anyag összes f,'*|,|onságaival, de megragadja azt, ami a vizsgált probléma szemjwnt jabol L 'l,í*-) Ilyen modellek kifejlesztése és analízise kutatóink szamara is az egju ffi^oiölcsíizőbb munkaterület. A kutatások elsősorban Károlyhazy frigyes hiatuses Nagy Kázmér; a fizikai tudományok doktora nevéhez fűződnek. í<|. A kvantumelmélet továbbfejlesztésének egyik centrális problémája a <U^lési törvények alakja, ami szorosan összefügg a kauzalitás kérdésével ^ilú'éezetben. Itt. az indefinit metrikával kapcsolatban — elsősorban szovjet W1** eredményeihez kapcsolódva — sikerült olyan egységes tárgyba ast i amely megvilágítja a homályos kérdést, tisztázza a lehetősége et. e I 9 Z V 0 l: a II * i 25
