Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 1.a.12.)

1957. január 9. - 1. Javaslattétel az oktatásügyi kormánybiztos leirata értelmében a tanév hátralévő részére a rektor személyére

2 Ezt követően november 10-15 táján Világhy Miklós összehívta a lemondás­ban lévő rektorhelyetteseket, dékánokat ss dékánhelyetteseket, megint megtárgyaltuk a helyzetet és arra a megállapodásra jutottunk, hogy nem látunk semmi okot arra, hogy lemondásunkat visszavonjuk, tehát a rektor, a rektorhelyettesek, a dékánok és dékánhelyettesek lemondásban vannak. Természetesen a lemondást el is kell valakinek fogadnia és ilyenkor az szokott történi, hogy amig a felmentést az illető meg nem kapja, hi­vatalból viszi tovább az ügyeket. Véleményem szerint a jogi helyzet ma is az, hogy a ma működő egyetemi vezetés hivatalból viszi az ügyeket, illetve most már a Bölcészettudományi Karnak és a Természettudományi Karnak az egyesülés folytán alkalma nyilott arra, hogy megválassza uj vezetőségét. Hajdú Gyula korelnök ? ^z Egyetemi Tanács le sem mondhat, mert jogsza­bályon alapuló intézmény $ csak egyes tagjai mondhatnak le. Amig a jog­szabály nincs hatályon kivül helyezve, addig érvényes. Elektorok válasz­tására jelenleg nincs jogszabály. Éppen ezért közli a kormánybiztos le­irata, hogy a javaslattétel csak erre a tanévre szól, mert a következő tanévben már az uj szabályozás szerint kell eljárni. Marx György kérdezi, hogy a jogszabályok szerint a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar dékánját választani kell, vagy kinevez­ni? Hajdú Gyula korelnök: Javasolni kell és meg kell erősiteni. Lengyel Béla:Jelenleg ideieglenes minőségben töltik be a dékánok he­­* lyük'et. Kniezsa István: Engem és a &ar dékánhelyetteseit megerősitette a kormány biztosság, amint közölték velem. Lengyel Béla: A kar választásáról szoló jegyzőkönyv elkerült a rektori tanácsba, ahol megtárgyaltuk, illetve a rektor tudomásulvétel végett tovább terjesztette, mert hiszen ez most átmeneti helyzet, s ebben a meglévő jogszabályok alapján történt a választás - régen csak javas­lat történt - és nyilván a kinevezés sem régi alapon történt, mert hi­szen az megerősités formájában fog megtörténni a várható autonómia alapján. Ez történt a két természettudományi karon is: a két egyesült kar uj dékánt és dékánhelyettest választott. Kádár Miklós: Az ülésre szoló meghivó idézi a működési tipusszabály­­zai vonatkozó részét. A kormánybiztos igen helyesen arra az álláspont­ra helyezkedik, hogy az egyetem vezetőségét "választja", aminthogy kétszer is ezt a szót használja. A kormánybiztosnak csak a jóváhagyása szükséges, vagyis anélkül, hogy az egyetem szervei valakit megválaszta­­hak dékánnak, vagy rektornak, a kormánybiztos, nem lévén kit jóváhagy­ni, nem nevezhet ki sem dékánt, sem rektort, de azt mondhatja, hogy nem nevezi ki a megválasztottat, hanem pl. miniszteri biztost neveznek ki. Addig is, mig az egyetemre vonatkozó törvény elkészül, a jelenlegi tipusszabályzat egyedül azt a lehetőséget adja, hogy olyan rektor, illetve dékán legyen, akit az egyetem megfelelő szervei megválasztanak. Véleményem szerint követelmény, hogy olyanok vezessék az egyetemet, akiket erre az egyetem tanárai megválasztanak. - Hogy ez kinevezett és nem választott testület, arról forma szerint helyesen lehet beszélni, tartalmilag azonban én úgy kerültem ide, hogy a karok bennünket meg­választottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom