Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. szeptember 30. - 1. Az országos-rektori és dékáni értekezlet anyagának megtárgyalása
\ ' 5 -/László/ ~ menyek; miatt, amelyeket veltjk való megfelelő foglalkozás esetén ki lehetett volna küszöbölni. A tört éneti karon a nem munkás-paraszt származású hallgatóknál a bukási arány 8.8, a munkás-paraszt származású hallgatóknál 14.3, ezen belül is a szakérettségiseknél 19.3 A vizsgaelmaradás a munkás-paraszt származású hallgatóknál 45» a többieknél 39 A III. eves szakérettségiseknek csak 41 /£-a érte el a jó átlagot, a nem munkás-paraszt származású hallgatóknak 59 ^-a volt jó, jeles és kitűnő. A tanulmányi fegyelem az elmúlt év alatt szintén nagyon sok kivánniivalot hagyott maga után. A hiányzások átlaga 5o a/o volt, és a Nyelv- és Irodalomtudományi Karon nem volt ritka az olyan példa, mint az, hogy egy IV. éves hallgatiáf egész éven át nem járt órára, és az év végén a vizsgáztatok közül csak egy figyelt fel erre, s nem volt hajlandó levizsgáztatni. 9 Egyetemünk végzett hallgatói néha nagyon gyengén állják meg a helyüket az életben. Sok panasz érkezik különféle iskolákból ás intézményekből, hogy egyetemünk nagyon hiányos tudá-e* seL bocsátott ki hallgatókat. Egy kiáltó konkrét példa is figyelmeztet arra, hogy mennyire felelős az egyetem azokért az elégtelenül kiképzett tanárokért és szakemberekért, akikkel hosszú esztendőkre ellátja az ország iskoláit és intézményeit. Hogy az előadások szinvonala tovább emelkedhessék, hogy a KV. határozataiban egyetemünkre is érvényes pozitívumot a tovább is javuló irányzat jegyének tekinthessük, tudományos munkánk további növelését, tökéletesitését ás megszilárdítását kell elérnünk . A KV. határozatainak fontos része az, amely a tudományos munkát mint az egyetemek életében igen fontos elemet jelöli meg és megköveteli, hogy az egyetemek oktatói tudományos munkát vágezzehek. A tudományos munkának az egyetemen való megbecsülése kérdésében nagyon sok ellentmondásos jelenség volt az elmúlt időben. A tudományos munka fontosságának hangoztatása ás a tudományos munka megszelvezesse is sok helyütt^kitérés próbált lenni a tanszékek politikai, világnézeti^nevelési feladatai elől. Hány tanszéket tudunk, amely egyébként nagyon sZinvonalasan megszervezett, kialakított tudományos munkájával az odakerült fiatal munkás-paraszt származású kádereket is elvonta a politikai munkától és bizonyos szakmai egyoldalúságra nevelte őket. Ez a jelenség igen káros, de káros az az erre visszahatásként megmutatkozott gyanakvás is, amely a tudományos munkát valamiféle arisztokratikus tevékenységnek kivánta beállítani. Egyetemünkön az ilyenfajta nézet még ma is megtalálható. Hogy a tudományos munka irányában milyen egészséges törekvések nyilvánulnak meg, azt tanús itotta az Egyetemi Tanács legutóbbi ülése is. Egyetemünk munkaterve és az a nagy terület, amely a tudományos rektorhelyettes irányiáll, biztosítja, hogy a tudományos munkára irányuló epito szenvedélyek kiélehűljenek az ecetemen. De hn^v az
