Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. szeptember 30. - 1. Az országos-rektori és dékáni értekezlet anyagának megtárgyalása
/László/ 2 -m) j Sőtér István rektor megnyitja az ülést, üdvözli az oktatásügyi és az állami ellenőrzési minisztáriam megjelent képviselőit, valamint a tanácstagokat, ma^d rámutat, hogy a K.V.*határozatával kapcsolatos teendőket és helyzetelemzéseket kivánja nyújtani beszámolójában. Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó határozati javaslat bizonyos mértékig általánosságban kell hogy maradjon, minthogy az egyes karokon tartandó összoktatói értekezleteknek kell majd a karokra továbbkonkretizálni az egyes feladatokat ás végül az egyes tanszékeknek^ke11 a kari oktatói értekezleten kialakűtott irányelvek értelmében a teendőkről határozatot hoznia^, Megállapítja, hogy a K.V. a&usatusi határozata az egyetemek tanulmányi és politikai helyzetéről döntően fontos elveket világit meg az egyetem életére vonatkozólag is, - nagyon komoly kritikát tartalmaz országosan az egyetemek helyzetéről; a felmerült problémákról és megmutatja azokat az utakat, amelyeken haladva a nehézségek leküzdhetők. Az 1949 és 1951 közötti idő a lendület periódusa volt az egyetemek szocialista egyetemmé való átalakításában. Nagyon komoly gyümölcsöket hozott a hallgatók és a haladó szellemű oktatók segítségével elért áttörés. 1951-tpl, de , főképpen 1952-től kezdve azpnban fokozott mértékben keltett érezni, hogy ennek az áttörésnek az eredményeit nem lehetett kellőképpen meggyökereztetni, a lendület alábbhagyott, majd 1952-53- tól bizonyos zuhanás következett be, aminek többek között az is volt az oka, hogy az 1949-ben megkezdődött ideológiai átalakulás nem hatott elég mélyre. Bizonyos fontos ideológiai területeken lappangóan fennmaradtak a korábbi nézetek, a narodnyik felfogás terén még a polémiát sem vitték kellően keresztül, lappangóan életben maradtak a nacionaluzmus, az antiszemitizmus és más káros áramlatok csirái, amelyek azután 1953. júniusa után életre keltek és jelenlétükkel most is számolnunk kell. Amikor a K.V. határozat rámutatott ezekre az aggasztó jelenségekre^ ezzel félig-meddig az 1949-51-es periódus elégtelenül végrehajtott feladataira hivta fel a figyelmet és egy újabb, de tartósabb lendület forrásává kívánt válni. A KV. határozat egész szelleme logikusan következett a márciusi' határozatokból: a lazulással és a zür-zavarral szemben lépett fel, az egyetemeknek utat mutatott. A politikai légkör bizonyos javulása, az egyetemi fegyelem bizonyos megszilárdulása már március után kezdett kirajzolódni. A K.V.-nek az egyetemekbe vonatkozó határozatai hozták ^létre azt a viszonylag kedvezőbb helyzetet, amely a mostani tanév kezdetén már szembetűnő volt. Most a munka komolyabban folyt; a hallgatóság hangulata lényegesen javult, valamivel kedvezőbb lett a munkafegyelem.^ Egyes nézetekiszerint hosszú esztendők óta a mostani évkezdés lett volna a legkedvezőbb a munkafegyelem és a hallgatóság hangulata tekintetében. A békekölcsönjegyzés tanulságai bizonyos mértékben alátámasztják ezt a felfogást, amelyet a rektor egyelőre csak nagyon óvatosan mer megfogalmazni. Bizonyos karokon a jegyzés igen szépen alakult, kivéve a természettudományi karokon elsősorban bizonyos müszeresz-csoport ellenszegülő és közönyös embereit. A hallgatóság sagos an bizakodj, mert ellenkező Jelek ís*íáíL?öTM Mind
