Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. szeptember 30. - 1. Az országos-rektori és dékáni értekezlet anyagának megtárgyalása
- 3, -\ / László / gyakrabban értesülünk arról, hogy pl, a művészeti főiskolák hallgatóinak hangulata az idén talán még rosszabbá vált,és fel-feltűnnek a társadalomtudományi karokon is annak jelenségei, hogy pl. az irodalmi életben most folyó harcokat a háDLgatóság egy része jóhiszeműen, de .objektive tévesen Ítéli meg. A nemrég lezajlott rektori és dékáni értekezlet igen fontos elveket szólaltatott meg, a két nagy referátum gazdag volt példákban, nem egyszer meghökkentő példákban is. Különösen értékes a miniszterhelyettes elvtárs káderfejlesztési tervről szóló referátumának programfelrajzolása. Különösen iránymutató volt az értekezleten Rákosi elvtárs felszólalása,.aki három igen fontos csomópontban fogta össze az egyetemen most időszerű kérdéseket és feladatokat: 1/ Az ideológiai oktatás sürgető problémája, 2/ a munkás-paraszt hallgatók és oktató személyzet kérdésé és az a jelenség - amit a KV határozat is hangoztat - hogy ezek a káderek bizonyos tanszékeken nyomással találják szemben magukat, 3/ a tanulmányi és politikai fegyelem kérdésé. Voltak azonban ennek az országos értekezletnek a pozitívumok mellett elgondolkoztató jelenségei is. Számos nagyon értékes hozzászólás mellett bizonyos apologetikus felszólalások is hangzottak el az egyetemek vezetői részéről, tehát a KV. határozatainak olyasféle kezelése, amely a határozatok lényege feletti elsiklásfc próbálja meg különféle manőverekkel. A KV. határozatait igen komoly helyzet váltotta ki és ezek a határozatok azért születtek meg, hogy elejét vegyék a helyzet további romlásának és a határozatokban foglaltaknál sokkal keményebb intézkedések szükségességének. Ha az egyetemek ezt nem értik meg, akkor a helyzet tovább romlik és most még kiküszöbölhető jelenségekkel egy-két év múlva sokkal megrázkódtatóbb körülmények között kell majd szebenézni. , u. Nem valami kirakat-önkrit iktt akarunk elérni egyetemünkön, hanem fele_ps ás higgadt szembenézést a valóban meglévő hibákkal ás a valóságból adódó valamennyi teendő szem|előtt tartását. Ennek meg kell történnie az egyetemi tanácsülésen, a kari értekezleteken, de mág nagyobb mértékben a tanszéki értekezleteken. A KV. határozatok végrehajtásában a legcélravezetőbbek a tanszékeken megtartandó viták, ankétek*, ás az ott megszülető határozatok lesznek. Ha a KV.- határozatokat az egyetemi élet lendítőerejének forrásaként fogjuk fel, egyetemünk - az ország első egyeteme - a határozatokban felvetett ideológiai /csaknem kivétel n'álkül országos/ problémák megoldásának fóruma lehetne. Egyelemünknek erre az országos funkciójára igényt kell tartanunk. Mostani tanácsülés előtt nem különösebben konkretizált határozati javaslatok fekszenek, amelyek azonban a KV.-határozatokból és az egyetemi munkatervbe már belefoglalt .kérdésekből speciálisan adódó irányelveket tartalmazzák. Október 15.i-ig az egyes karoknak le kell folytatniok azokat az oktatói értekezleteket, amelyeken referátum és vita hangzik el 9 KV.-hat ározat oknak az efyes karok,speciális, konkrét körülményeire való alkalmazásáról, e ott határozatok nem születnek. Éjinek n folyamatnak legfontosabb részé okt. 25.-ig a tanszékeken zajlik le, amikor a tanszékek + °£taí0} Jftekezlet tanulságai nyomán megbeszélik és határozatokba ioglaljak a KV.-határozatok szeleméből adódó teendőket.
