Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. február 10. - 2. Áz 1955/56. oktatási év I. félévéről szóló rektori jelentés megvitatása
- 15 -a szeminárium jellege nehezebben teszi lehetove a t£ljesitmeny elbírálását, a szemináriumot magát kell olyan irányban fejleszteni, hogy a teális osztályzás lehetséges legyen. A jogi kar dékánjának felszólalása a szőlőkkel való Kapcsolat fontosságát domborította ki. Ez egy egészen uj gondolat, amely az egyetemi munkában eddig hangsúlyt nem kapott. A tudományos rektorhelyettes felszólalása azt a perspektívát nyitotta meg, amely az egyetemek előtt most még fokozottabb mértékben fog megnyílni, mint eddig. Ide-tartozik a tudományos munka legszigorúbb megkövetelése, ellenőrzése, a kutató.napok és alkotó szabadságok megkönnyitése, de ugyanakkor szigorúbb ellenőrzése és számonkérésé, ez egyetemek kialakítandó önálló tudományos programja / összhangban az Akadémia hagy országos tudományos programjával/^, a kiadványok lehetőleg valamivel nagyobb mértékben való segitése és egy nagyon fontos kérdés, amelyben Sőtér elvtárs talán már Ígérhet bizonyos javulást: a külföldi tanulmányutak megnövekedése, csereutazások és önálló utazások a népi demokratikus országokba, a Német Demokratikus Köztársaságtól a Szovjetunióig. Mindezek az egyetem tudományos életét fel fogják pezsditeni. A kollégium még egy megoldásra váró nagyon fontos problémával foglalkozott: A természettudományos intézetek müszerellátásának korszerűvé tételével, noha itt óriási összegekről van szó, amelyeket v.alószinüleg nem lehet teljes egészükben megszerezni.' Sőtér elvtárs azonban nagyon reméli, hogy ezen a téren is előre lehet lépni. Ami az itteni vitát illeti,igen helyes volt Bóka elvtárs felszólalása az egyetem pedagógiai módszereinek kialakításáról. Ez máris konkfét feladatokat e ró a mi.tudományos intézetünkre, egyrészt az eddig tett módszertani kísérletek lemérése, másrészt a külföldi irodalom össze állítása, .harmadrészt olyan intézkedések megtétele tekintetében, amelyek ezzel a problémával is szorosan összevágnak. Szólt Bóka elvtárs az irodalmi párthatározat megtárgyalásáról is. Sőtér elvtárs kéri a Nyelv- és irodalomtudományi Kaif, hogy ennek a kérdésnek megtárgyalását a tanszéki oktatók körében, de nemcsak a magyar irodalmi, hanem a világirodalmi tanszékek munkatársainak bevonásával is a legsürgősebben kezdje meg, dolgozzon ki egy tervet és lépjen kapcsolatba az O.M-mel. Nagyon fontos lenne, hogy a tanszéki munkatársak vitáján kívül a hallgatókkal való foglalkozásban, szemináriumokon, tudományos diákkörökben és bizonyos mértékben a konzultációkon át is terjedjen ez. Ivláf kéthónapos késéssel kell száololnunk a határozat megjelenése óta. Ezt a késést eddig indokolhatta a vizsgaidőszak és az oktatási szünet, de további késést nem engedhet meg magának a kar, amelynek nagyon fontos ideológiai feladata és a párt politikájának végrehajtásában komoly felelőssége is van. Nagyon egyet lehet érteni azokkal a javaslatokkal, amelyek a káderfejlesztési ^terv végrehajtásával kapcsolatban Hermann és más elvtársak részéről olyan irányban hangzottak el, hogy gondoskodnunk kell az egyetemről elkerülő munkatársak megfelelő elhelyezéséről és ezen tulmenőleg tudományos munkájuk megkönnyítéséről, elősegítéséről, tudományos alkotó közösségbe való további bevonásukkal, számukra kutató napok és órakedvezmények adásával. Ez azért is