Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. január 6. - 1. Az egyetemek és főiskolák 5 éves káderfejlesztési tervének elkészitésére és végrehajtására vonatkozó utasitás megtárgyalása
/László/ 2 Sőtér István rektor megnyitja a tanácsülést. 1. napirendi pont: A Rektor a kiküldött anyaghoz hozzáfűzi, hogy az a terv, melynek előkészületei már megkezdődte^, és melynek lényegét illetően a tárgyalások a legközelebbi hetekben fognak lefolyni, az egyetem shakmai és politikai tekintetben való javítását célozzák. Ennek a tervnek meggyőzőnek kell lennie a tanszékek számára, be kell látniok a karoknak és a tanszékeknek, hogy ez a terv az egyetem, tehát az ő érdeküket szolgálja. Meggyőzőnek kell lennie annak a kiválogatásnak, mellyel az egyes tanszékeknél a helyzetet javitani akarjuk. Már ősszel pánikszerű hangulat alakult ki káderfejlesztési terv körül. Hogy ez a hangulat tovább ne terjedjen,az O.M. által az egyetemnek megküldött végrehajtási utasítást, mely most kerül tárgyalásra, a tanszékvezetőkig bezárólag nyilvánossá kell tenni. Az összes tárgyalásoknak a tanszékvezetők bevonásával kell lefolyniok és minden egyes kérdést egyénenkint külön-külön kell mérlegelnie a tanszéknek, a személyzeti osztálynak és általában az egyetem állami vezetésének. A rektor nagyon erősen hangsúlyozza, hogy a káderfejlesztési terv semmiféle formában és módon nem vonatkozik és nem fog vonatkozni a docensekré és a professzorokra. Természetesen ha egy docens vagy professzor esetében valamiféle súlyos dolog adódnék, ugyanúgy megtörténhetik az illető lecserélése, mint eddig is bármikor. De a káderfejlesztés ezekre a kategóriákra csak olyan formában vonatkozik, hogy a docenseket mikor, milyen módon és milyen időpontig bezárólag kivánjuk előléptetni. A továbbiakban - folytatja a rektor - nagyon fontos feladatunk lesz hogy a tanszékekkel megbeszéljük, hogyan vonjunk be a tanszékekbe szakmailag és politikailag jobb eirőket. Kéri a rektor a tanáes véleményét, hogy mi a helyesebb eljárás: Vájjon az egyes tanszékvezetők önállóan, a maguk elképzelése szerint ké&zitsék- e el káderfejlesztési javaslataikat és azután beszéljék meg ezt a személyzeti osztállyal, vagy forditva: a személyzeti osztály keresse fel az egyes tanszékvezetőket és személyi javaslattétel nélkül tárgyalja le az egyes kérdéseket. Az utóbbi hónapoknak azokkal a híresztelésével szemben, hogy a jövőben a tanszékekre csak munkás-paraszt származásuakat lehet felvenni, leszögezi a rektor, hogy természetesen fő cél a szakmailag és politikailag kiváló munkás-paraszt származásúak közül az egyes tanszékeken az ehhez a kategóriához tartozók számának növelése, de ez semmi esetre sem jelentheti azt, hogy tehetséges és politikailag szilárd értelmiségi vagy egyéb származású fiatal kádereket ne lehetne a jövőben a tanszékeknél beállítani. Természetesen bizonyos karokon és tanszékeken ennek a szociális arányszámnak a javitása elengedhetetlenül fontos és a további jó egyetemi munka egyik szakmai és politikai előfeltétele. Vannak ugyanis olyan tanszékek, amelyeken több osztályidegen származású tanársegéd van, mint pl. az egész nyelvtudományi karon. Vannak olyan karok, amelyeken a helyzet ebből a szempontból különösen jó - ilyen pl. a jogi kar - , viszont .vannak olyanok, amelyeken a szociális arányszám nyugtalanít ót: A káderfejlesztési terv nem valamiféle radikális beavatkozás, hanem folyamatos, tervszerű munka^ kiván lenni, melyet nagy felelősségérzettel és gondossággal kívánunk végrehajtani - fejezi be a rektor.
