Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)

1954. július 9. rendes - 2. Beszámoló az 1953/54. tanév munkájáról - 3. Pályázatok megvitatása

is gondolt, mert a súly a hallott összefoglalásokon van, amit az irodalomban is megtalálnak# Felszólald maga is vezetett ezen a tanszéken szemináriumokat. Felveti: vájjon az okozza-e a hiányosságot, hogy a marxizmus oktatásának módszerei, előadásformája egészen más, mint a más irányú szaktanszékek ilyen irányú formái? Ez az előadásforma politikai elcá dásnak és nem egyetemi előadásnak látszik. Az előadás felolvasása általában rendkiv 1 rosszul hat. A nehezebben érthető részeket más oldalról is meg kellene magyarázni, nem pedig egyszerűen felolvasni az előadást .

Szemináriumok / tanulókörök/ vannak más tárgyakból is. A tanulókörök a kormányProgramm és a KV-határozat előtt sem voltak annyira tételesen visszakérdező jellegűek, mint a marxista oktatásnál ma is. Ha a hallgatók problémáit felé vezetjük a dolgokat, az ellenőrök szinte hibának vetik fel, ha elcsúszik az előadás a hallgatókat érdeklő kérdések felé, amelyek nincsenek a programmba. A szemináriumvezetők kezdik xhajtani a megtárgyalást, hogy lehetőleg mindent meg tudjanak tárgyalni, félnek, ha kimarad egy pont.

Más szempontból is meg kell tárgyalni az anyagot, mint ami az előkészitőn történt. * szemináriumvezetők félnek, hogy olyan problémák merülnek fel,

amelyeket nem szeretnének felvetni, ezért Ragaszkodnak az előkészitőkön felvetettekhez. így a hallgatók semmivel sem gazdagodnak. Akik nem ké_ szültek fel, de figyelnek, megtanulják, amit hallanak, de a színvonalasabb hallgatóknak sokszor szörnyűség végighallgatni egy szemináriumot, nem fejlődnek, sőt sokszor az a benyomásuk, hogy a marxizmus nem is tudomány. Szaktárgyaknál a legelvontabb tételt is általában könnyü^levezetni, de sokszor a legprimitivebb alkalmazás is probléma. Tehát a dolgokat alkalmazva £ell megtanulnu, amiről a marxizmusnál jelenleg szó sincs. Szó sincs róla, hogy önálló problémákat vetnének fel, pedig a hallgatókat érdeklik a problémák. A III.. és IV.évesek sokszor szégyelik elmondani, amit annyiszor hallottak, pedig ha problémákat vetnének fel más lenne a helyzet. A filozófia általában sokkal jobban megy az egyetemen, mint a párttörténet tanitása. Meg kellene tanulnia a marxista tanszéknek a többi tanszékektől, hogy hogyan kell egyetemi szinvonalon oktatni. A marxizmusnak id vannak speciális követelményei, de azért nem annyira speciálisak, hggy ennyire elkülönüljön.

Az egyetem minden fóruma annyira elkülönült oktatásnak látja a marxizmus oktatását, hogy egyál-