Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1950-1952 (HU ELTEL 1.a.7.)
1951. szeptember 28. I. rendes - Az egyszemélyes felelősség kérdése
-3-■Kovács Ferenc t A lemorzsolódás okát abban is látja, hogy csak utó-Í vizsga után lehet iratkozni, áár arra rendelet nincs, hogy addig ne lenne köteles a hallgató az előadásokat hallgatni. A tanulmányi osztály nem támaszkodott kellőképpen a csoportvezetők jelentéseire. Rónai Róbert: Tiszta képet csak a csoportvezetők pontos jelentéseiből lehet kapni. Az Eötvös Loránd egyetemen 19 szakérettségis nem iratkozott be. Ezekből 3 a jogi karon, 10 a Bölcsészettudományi karon, 3 a Természettudományi karon és 3 az Orosz Intézetben. P.D. Krajevszki : Az Orosz Intézetben nincsen tényleges lemorzsolódás. Inkább változások, amennyiben átmennek esti tagozatról nappali tagozatra. Az I. és II. évfolyamon előfordult, hogy nem tudták, mit akarnak tanulni és engedéllyel mentek más szakra. Véleménye szerint nem helyes az ilyeneket viszszatartani, hacsak a Minisztérium másképp nem rendelkezik. Az intézet külön gondot' fordit a nehezen haladó munkás hallgatókra. Tavalyi tapasztalata szerint ezek nagy iramba hozzák be az elmaradásukat. Határozat : 1951.X. 2-án a dékánok karonként pon tos jelentést adnak a lemorzsolódásról, 1951. X.6-ig pedig az ez ügyben történt intézkedésekről. A jelentésben külön legyenek kiemelve a katonai szolgálat miatt távolmaradottak, hogy esetleges téves behívások kiküszöbölhetők legyenek a Közoktatásügyi Minioztérium segitségével. R e к t or : Az egyszemélyes felelősség kérdésével kapcsolatban Friss Istvánnnak a Szabad Népben megjelent cikke szempontjait alkalmazza az egyetem vezetésének kérdéseire. Négy alapelve nálunk is kell, hogy érvényesüljön. Az egyszemélyes felelős vezetés első jellemző vonása, hogy valóban egyszemélyi, tehát nem értekezletek határozatain, hanem egy ember, a vezető felelős elhatározásain, rendelkezésein nyugvó vezetés. Ezt az uj szervezeti szabályzat alapján általában a mi területünkön meg is valósitottuk. Nem igy áll azonban a helyzet a második alapvető sajátossággal, amely azt követeli, hogy a vezetőknek a maguk területén legyen messzemenő rendelkezési joga. Nálunk ez nem érvényesül eléggé, több példát hoz fel, igy utal például az
