Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 8.a.66.)
1973. május 10. VII. ülés
✓ szik, hogy a szabályzattervezet ezt a tendenciát is tükrözze. Végezetül hangsúlyozza, hogy a szabályzattervezet nem valamiféle egyszersmindenkorra kategorikus igénnyel készült, egyszerűen arról van szó, hogy a jelenlegi helyzet és az előttünk álló feladatok lehetővé és szükségessé is teszik a szakbizottságot rendezett működését. Biztosak lehetünk afelől, hogy az egyetemi oktatónevelő és tudományos munka fejlődése egy idő múlva uj feladatokat állitai elénk és ezek az uj feladatok uj szervezeti mechanizmust is fognak igényelni. A jelenlegi szakasz kodifikálása ebben a perspektívában sem tűnik feleslegesnek, mert az esetleg szükségessé váló módosítások elvégzését is könnyebbé teheti. Kéri, hogy a Tanács fogadja el a szabályzattervezetet, hogy azt testületi javaslatként terjeszthessük felsőbb szerveink elé. Székely György dékán megköszöni a szóbeli kiegészítést. Nagy Péter nagyon hasznosnak és értékesnek minősiti a tervezetet, annak ellenére mondja ezt, hogy nem is olyan régen az volt a véleménye, hogy nincs még elég tapasztalatunk egy ilyen szabályzattervezet kidolgozáséhoz. Igen megnyugtató volt tehát számára hallani Péter Mihály dékán helyettestől, hogy azért van szükség többek közt egy ilye szabályzatra, mert nagymértékben elősegíti az eszmék tisztázódását, lehetővé teszi a kijegecesedést, nincs tehát szó egy hosszú időre végleges szabályzat megalkotásáról. Egy tekintetben azonban merészebb lenne a tervezetnél, a Kari Tanács, illetőleg a dékán feladatköréből többet lehetne és lenne szükséges a canszékcsoportok hatáskörébe utalni, mint ahogy ez ma van, és nem kell mindig a véleményezésre korlátozni a tanszékcsoportok működését. A 3. oldalon a b/, c/, e/ és h/ pontok esetében jobb lenne a hatáskört leadni. Ezáltal ugyanis a tanszékcsoportok jobban átéreznék, hogy komoly feladatait vannak egyrészt, másrészt ezek túlnyomórészt olyan fel-
