Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)
1971. április 29. VII. ülés
a hallgatók valóban egy év alatt készítenének el valamely jelentősebb témából és amelyen tényleg el lehet sajátítani az eleimzés ás tanulmányok megírásának módszerét és a folyamatos konzultáció a megfelelő tartalmi ismereteket is biztosíthatná. Szükség lenne szöveggyűjteményekre, elsősorban filozófiatörténeti szöveggyűjteményre, elsősorban a modem filozófia területéről, gondol például Schopenhauer, Nietzsche, Dilthey, Husserl és a modem klasszikusok munkáira, mert a jelenlegi filozófiatörténeti szöveggyűjtemény még az 50-es években készült, azóta azonban a helyzet döntően megváltozott, a klasszikus filozófia alapvető müvei ma már magyarul megjelentek, tehát ezeknek szöveggyűjteményben való közreadása már feleslegessé vált, ellenben nem folytatódott a modern filozófiai szövegek gyűjteményének kiadása. A hallgatók szeretnék befolyásolni a könyvtár fejlesztését abban az irányban, hogy nes: csak,mint eddig, az oktatók kézikönyvtárát fejlesszék, hanem maguk az oktatók által az alapelőadásokban emlitett fontosabb szakkönyvek és forrásanyagok beszerzését kellene előtérbe helyezni például az ókori filozófia területén, Ross, Barker, Owen munkáit illetően, továbbá gondolunk itt is Dilthey, Hurserl és más modem filozófiai szerzők munkáira. A negyedik ponts külön szeretne x foglalkozni azzal a tantárggyal, amelyet az eddigi felsorolásban nem emli- tetfc, de amelyről már az elején megjegyezte, hogy a Kar viszonylatában is rendkivül magas szinvonalú oktatást jelents a filozófiatörténet oktatásának problémájáról van szó. Talán nem ismeretes a t. kari tanácstagok előtt, hogy a filozófiatörténeti oktatásban k±Jcx kimarad az Arisztotelésztől Baconig terjedő korszak, illetve a Kant utáni klasszikus filozófia tárgyalása, tehát például Hegelt és Eeuerbachot nem oktatják. Ezért elsődlegesen, de főleg azt javasoljuk, hogy az V* félévben heti két óra előadás formájában
