Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)
1971. április 29. VII. ülés
dása. Különösen ki kell emelni, hogy a dialektikus logika oktatásához jegyzetekre, illetve több szerző tollából objektiválódott tanulmányokra lenne szükség, hogy ezt a tantárgyat biztos alapokra lehessen helyezni, gondolunk elsősorban a következtetések dialektikus logikájának területére, ahol legalábbis egy szerzőtől egy jegyzetre feltétlenül szükség lenne. A tizedik az etika oktatása, ahol a logikához és az esztétikához hasonlóan egy félévet az adott órakeretből az etikatörténetre kell fordítani, hogy az etikai alapfogalmakat a már történelmileg lezáródott etikai rendszerekben és etikai nézetekben lehessen megvizsgálni és erre történetileg lehessen felépíteni a marxista etikát. Tizenegyedikként a szakdiszciplinák után az egész hallgatói kollektíva kérését tolmácsolnám, hogy minden évfolyamon oktassanak külön a filozófia szakosoknak idegen nyelvet, mint ahogy erre már kezdeményezések történtek, elsősorban szakmai szövegek fordításán és olvasásán legyen a hangsúly és ha lehetséges, akkor valamely intenziv formát kellene találni, gondoltunk felsőbb éves idegen nyelvszakos hallgatók bevonására és több más lehetőségre is. Ezek után azzal foglalkozott, hogy a hallgatóknak nincs szükségük a szabadon választható speciálkollégiumok rendszerére, hanem a főkollégiumokat, az oktatás fő részét kell erősíteni, mert a speciálkollégiumok sem az oktatók, sem a hallgatók számára nem jelentenek fegyelmezett oktatást. Ezért azt kérjük, hogy a speciálkollégiumokra biztositott óraszámban a főkollégium anyagát kiegészítő, legfeljebb kétféle, a fő problémához szorosan kapcsolódó elemző, szövegelemző kollégiumot tartsanak, s azért legyen ez választható, hogy több oktató is résztvehessen a munkában. Az ily- módon kialakított tematika kiegészítéseként a régi szemináriumi dolgozati rendszert az évfolyamdolgozatok rendszerének kell helyettesítenie, amelyst dolgozatot
