Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)

1971. április 29. VII. ülés

I. A kiscsoportos oktatás mérlege: A kísérleti stádiumban lévő oktatási forma messzemenően igazolni látszik a hozzá fűzött reményeket: potenciálisan lehetővé teszi a receptív ismeretszerzés hiányosságainak megszüntetését , lehetőséget teremt az előadás és a szemináriumi munka fokozottabb egybehangolására, a munka intenzitásának növelésére, az egyéni és a szakmai érdeklődésnek jobban megfelelő kérdések felvetésére, az anyag differenciáltabb feldolgozására. Ugyanakkor alkalmat teremt az egyes hallgatók teljesítményének a korábbinál objektivebb megítélésére, az oktatási eljárások komplex alkalmazására, a tanitó- óra verbalizmusának csökkentésére, a hallgatók aktivitásának növelésére, s nem utolsó sorban a korábbinál lényegesen több forrásmunka közös vagy egyéni interpretálására.

Egészében vévé semmi okot nem látunk a korábbi oktatási formához való visszatérésre. Ellenkezőleg: kívánatos volna a kiscsoportos oktatás kiterjesztése valamennyi tanulócsoportra. Ameddig erre a szubjektiv erők hiánya miatt nincs lehetőség, elsősorban azokat a szakcsoportokat kellene kiscsoportos oktatásba bevonni, amelyek szakmai okok miatt hátrányos helyzetben vannak azokkal a hallgatókkal szemben, akik egyéb tanulmányaik során fokozottan érintkezésbe kerülnek a filozófiatörténet, a tudományos szocializmus stb. valamely részterületével /ld. történészek, illetve egyes nyelvészcsoportok, pl. a francia szakosok/. Ugyancsak az egységesebb ismeretszint kialakítását és a munka intenzitásának növelését szolgálná az is, ha a tanulócsoportok örszeállitásánál akár a szakcsoport kereteit is túllépve a már meglévő tudásszintek és azok közt fennálló különbségeket tekintenék elsődleges szempontnak. Ily módon a tanulócsoportok munkájában megszűnnének azok a gátló tényezők, amelyek az azokban résztvevő hallgatók különböző mérvű aktivitásából, a csoportok heterogén voltából és az egyes hallgatók eltérő tudásszintjéből fakad