Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)
1971. február 18. V. ülés
oy_ 'i CT előbb az anyagi megbecsülésnek kellene meglennie és erre épülhetne az erkölcsi megbecsülés. Még tanársegéd nek sem mennek el a hallgatók Szegedre sem, már csak azért sem, mert nem kapnak lakást, még ha meg is köt öt ték a szerződést, kénytelenek felmondani. Ami a fizikai dolgozó szülőket illeti, nem is tudnak tájékozódni a Bölcsészettudományi kai vagy egyáltalán az egyetemek mibenlétéről, az általános iskolából különböző középiskola tipusokba kerülnek és ez méir eleve eldönti pályaválasztásukat, de ha gimnáziumba kerülnek, akkor is döntő jelentőségű az óriási minőségbeli különbség az egyes gimnáziumok között. Rendkívül jelentős tehát az a kezdeményezés, amelyet a Cukor utcai kollégium jelent, több ilyen kollégium is kellene és nem csak Pesten, ezeknek a vidéki kollégiumoknak azonban kapcsolatban kellene lenniök az egye temmel és annak társadalmi szervezeteivel. Számos végzett hallgató szivesen elhelyezkedne ilyen vidéki kollégiumban, csak kapnának ott egy kis szobácskát, ahol lakhassanak és dolgozhassanak. Jó lenne, ha évenkint csak egy ilyen kollégium indulna, ehhez elegendő végzett hallgatót is lehetne kapni. Vidéki tanárokkal is volt alkalma beszélni, akik szinté^ támogatnák ezt a kezdeményezést, ürtutag J.yula nehézményéji, bogy az előterjesztés néhány sorban intéz el egy fontos kérdést, mondván csupán annyit, hogy a aitanári pálya nem elég vonzó. Ez a megfogalmazás túl szerény, a tanári pályán a kezdő fizetések alacsony volta hat vissza riasztóan és az, hogy nem biztosit megfelelő mellékkereseteket, vagy éppen csak úgy, ha egy-egy tanár 44 órát is lead egy héten, ami elképesztő szám. Egész oktatási rendszerünk a tanári pálya megbecsülésén áll vagy bukik, A maga részéről ezt mindenütt elmondja, ahol lehet, a parlamentben is, ide tartozik a lakásprobléma is, de vidéken még az élelmezés kérdése is. Ha ez mi4d igy marad, a hátrányos helyzetben lévő vidéki szülők
