Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)
1971. február 18. V. ülés
-ÍS'G gyermekei még kevésbé fognak jelentkezni tanári pályára, mint eddig. Bölcsészettudományi karainknak megvan egy sajátos részint effeminálódási, részint csak nagyvárosi jellege, ezt világosan látni kell. Hangsúlyozza a kollégiumi rendszer fontosságát a hátrányos helyzetben lévő szülök gyermekei szempontjából, ebben a keretben lehet segiteni az elmaradottakon, az Kötvös Kollégium hagyományait kell folytatni. Jelenleg még ott tartunk, hogy a felmérések szerint vidéken az általános iskola IV-V. osztályában a tanulók közel 30 fo-a. nem alkalmas arra, hogy megnyugtató módon felsőbb osztályba lépjen, mert az irni-olvasni tudás elemi szintjét sem ütik meg. Javitani a helyzeten tehát csak a tanárok megbecsülésének fokozásával és a kollégiumi rendszerrel lehet, ennek költségvetési fedezetét meg kell teremteni. Másképp nem fogunk előbbre jutni. Balogh András kifejti, hogy az első napirendi pont anyagában egy bizonyos kettősség található, mégpedig atekintetben, hogy vajon milyen lehet a belső és az egyetemen kivüli külső nevelési tényezők viszonya. A 8. oldalon szerepel az a megfogalmazás, hogy "a hallgatók politikai fejlődését, világnézetüket elsősorban a Karunkon tanitó oktatók nevelőmunkája, nevelési módszerei és személyes példamutatásuk alakit ja illetve fejleszti.*1 Ugyanakkor nagyon helyesen állapit ja meg ez az anyag a 9» oldalon, hogy "ha a Karon jó világnézeti, ideológiai munkát akarunk végezni, akkor természetesen ismernünk kell, milyen hatások érik hallga-r tóinkat, milyenek a hatásokkal kapcsolatos reakcicpy állásfoglalásaik. Magától értetődő, hogy a sokféle csatornán /családi, szociális környezet, könyvek, teleoizió, rádió, filmek, külföldi utazások/ jelentkező nagyon különböző hatások egészét megközelitően sem tudjuk átlátni." Kern tudjuk tehát, hogy milyen hatások formálják hallgatóságunk politikai eszmei arculatát, pedig enélkül az egyetemi oktató és nevelő J
