Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1972. március 15. V. ülés
so^TO rán némileg majd fény is derül majd rá* Ismeretes, hogy az egyik területnek a vezetése hosszabb ideje megoldatlan* De nem ez az egyedüli és legfőbb probléma, hanem az, hogy a tanszék átalakulása, profilja^ működési területe már régebben vizsgálódás tárgya. Amig az el nem dől, nem lehet a tanszékcsoportot létrehozni. Javasolom, hegy ezt vegyük tudomásul, és majd a másik napirendi pont tárgyalása során szóljunk hozzá. Még egyszer tehát: lehet-e szavazni, tisztán lát-e a Kari Tanács? Mert nagyobb horderejű kérdés, mint amilyenről szavazni szoktunk. /Ige n./ Ha igen, akkor megkezdjük a szavazást. A szavazást a megfelelő jelöltek nevének a bekarikázásával gondolnám. /Megkezdődik a szavazás./ Most pedig legyen szabad javaslatot tennem arra, hogy megváltoztatjuk a napirendet és a diszdoktori avatási javaslatot vegyük elő, mivel Ortutay professzor nem tud az egész tanácskozáson részt venni, aki pedig ennek a diszdoktori avatásnak egyik kezdeményezője volt. Hagy Béla: Tisztelt tanácsülés! Ahhoz a bizottsági javas lathoz,a mely előttünk fekszik, sok hozzátenni való természetesen nincsen. Mégis, a személy jobb bemutatása érdekében, •amennyiben jogom van rá és szabad megtennem, hadd mondjam meg, * hogy az az akadémikus, akit diszdoktorrá szeretnénk javasolni, Vilkuna professzor, Finnországban azt a szerepet töltötte be, * amelyet Magyarországon Ortutay professzor. Ő az, ak'i a finnmagyar kulturális életet ismét meginditotta, a két ország közötti kapcsolatokat mind kulturális, mind politikai, mind tudománypolitikai, mind egyetemközi vonatkozásban ismét helyére tette, és a maga vonalán elindította. Azért is érdekes személy,mert egyike azoknak, akik Kekkonen köztársasági elnök szükebb tanácsadói köréhez tartoznak. Parasztpárti képviselő is volt, ahogyan én tudom. Annak a politikai vonalnak a szóvivője, amely mindenekelőtt a két ország kapcsolatainak szorosabbá tételét volt hivat«- va elősegíteni. A jegyzőkönyv, amely előttünk fekszik, rendkívül részletes, szakmai oldalához nem kivánok hozzászólni. Mindössze azt kérem, hogy annak mérlegelése után ezt a javaslatot fogadják el. A kar szerepe javaslattevő, a végleges döntés az Egyetemi Tanács elé kerül, és reméljük, hogy pozitiv eredménnyel zárul. T