Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1972. március 15. V. ülés
? yC ' 3 Dr. Ortutay Gyula: Igen tisztelt Kari Tanács! Legyen szabad először azt kérnem, hogy bár a ’jegyzőköjajivet én is aláirtani, hadd igazítsam ki egy tévedését. Bár Vilkuna több nyelvészeti tanulmánya között egy kis kötetet is irt, ő mégsem nyelvész, hanem néprajzi kutató., A jelentésben ez nem fordul elő, ez egy tolihiba. Úgy érzem egyébként, hogy Tálasi István * i és Bereozki Gábor kollegámmal eléggé részletesen megindokoltuk mind a tudományos, mind a közéleti érdemeket, és a diszdok- torságnál a közéleti érdemeknek is jelentős súlyúk van. Azt hiszem, elég, ha utalok arra, hogy Vilkuna szerepe a finn-magyar lapos ólatokban olyan jelentős volt, hogy amikor 1958-ban a finn jobboldal nagyon éles ellenzése közepette sikerült megbeszélnünk, hogy a kulturális egyezményt megvalósítjuk, akkor a finn-szovjet baráti társaság elnöke azt mondotta nekem, hogy ennek az egyezménynek az aláirása, mivel a finneknek egyetlen kulturális egyezményük sem volt^nagyon jelentős, nemcsak magyar finn vonatkozásban, hanem - megjósolja - mxgy&r-szovjet vonatkozásban is nagyon jelentős lesz. És két év múlva a Szovjetunió \ és Finnország valóban tudományos egyezményt is kötött, és annak a bizottságnak az elnöke is Vilkuna akadémikus. Az ő jelentősége mind a skandináv országok tudományos együttműködése,mind a skandináv országok, de különösen Finnország és a Szovjetnió « együttműködése szempontjából igen nagy. 1938 óta ismerem személyesen- Vilkuna akadémikust, és mondhatom,,hogy munkássága, annak jelentősége a finnugor összehasonrlitó tudományos szempontból és a magyar-finn kapcsolatok szempontjából is fundamentális jelentőségű. \
