Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)
1970. december 15-16. II. ülés
“ ^1A “ az oktatókat idegesíti az ilyen mítosz, amikor tudja, hogy milyen egyetemet sikerült itt felépíteni 25 év alatt, tudja, hogy sokkal magasabb az átlag szint. Kötelességünk tehát ezeket a vádakat visszautasítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne válaszoljunk felelősen a hallgatóság részéről jogosan felmerülő igényekre. Felmerül ezzel kapcsolatban annak az intézkedésnek a meggondolatlansága, amellyel olyan vezető tudósainkat, mint Ortutay Gyula és Sőtér István, felmentették. A Karnak nyomatékosan kell kérnie, hogy ezeket a meggondolatlan intézkedéseket vonják vissza, gondolják végig, fényűzés volt az egyetemnek ilyen jellegű megfosztása néhány vezető tudósától. Most amikor hangsúlyozzuk a közvélemény fontosságát, hallgatni kell a közvéleménynek arra a követelésére is, hogy ezek a tudósok térjenek vissza az oktatáshoz. Felvetődik ezzel kapcsolatban a megfiatalodás kérdése is, bizony hiányzik a 20-50 év közötti fiatalság az oktatók köréből, Fájdalmas a mobilitás kérdése is, megoldani* itt nyilván nem tudjuk, a szocializmusban nem érvényesülhet egyedül a használhatóság szempontja, nem lehet egy embernek egyszerűen azt mondani, hogy most kezdd újra az életedet, fogj hozzá valami máshoz, mert a szociális szempont egyenrangú. Vajon nem kellene-e felvetni, hogy a tanársegédi kinevezés öt évre szóljon, de utána a minisztérium garantálja, hogy az illetőket, ha nincs rájuk tovább szükség az egyetemen, ugyanazzal a jövedelemmel máshová elhelyezi# Attól ugyanis, hogy valaki az egyetemen középszerű, lehet még kitűnő adminisztratív szervező egyéniség. Jó lenne, ha a felsőbb szervek velünk együtt gondolkoznának azon, hogy mit lehet ezen a téren tenni, A kiemelt tudományszakoknál az Egyetemi fanács kere-
