Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)

1970. december 15-16. II. ülés

Hogy mi lehet a kari pártszervezet szerepe? A válasz az lehetne, hogy az elmondottak tekintetében szeretne segitséget nyújtani, s ez politikai és szakmai munkának nem kevés.

Kéry László itianrarac kapcsolódva az előadáshoz kifejti, hogy az Angol Tanszék hallgatói létszáma az elmúlt 10-12 év alatt 6-8-szorosára növekedett, ami önmagában örvendetes lenne, de nincs átfogó, átgondolt terv a fejlesztéssel kapcsolatban. Senki sem gondolja meg, hogy milyen keretek között engedhető meg a hallgatói létszám növekedése és hogy ennek a létszám- növekedésnek mit kellene maga után vonnia az oktatói létszám és az anyagi feltételek tekintetében /helyiség, könyvtári felszerelés stb*/. Indítványozza, hogy készüljön egy átfogó terv, -hogyan alakulnak a következő 5-10 év alatt a hallgatói létszám viszonyok, hogy korszerűen, kiscsoportos módszerrel tudjuk őket oktatni és ne csak papiron maradjon, hogy ehhez mire van szükség. Komplex tervre van szükség, mert mindig csak toldozunk-foldozunk, mindig csak egy-egy részlethez nyúlunk hozzá. Példa erre a vizsga reform, ahol először meg kellett csinálni az első és a második szigorlat reform tervezetét és amikor ez kész volt, kezdtünk foglalkozni az államvizsgával, holott ezek összefüggnek.

Andics Erzsébet kifejti, hogy azok a tudományok, amelyek most első helyre kerülnek, a jelent vizsgáló tudományok* a pedagógia, pszichológia, szociológia, pedig a történettudományok és ide érti az irodalmat is és sok egyebet, semmiképp sem kerülhetnek hátrányba. Azt ugyanis, hogy most mi van, csak akkor tudjuk jól nézni, ha tudjuk, hogy mi volt előzőleg. A marxizmus nagyon sokra becsüli a múlt tapasztalatait, a mát másképp nem lehet megérteni. Nem szabad a