Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)
1970. december 15-16. II. ülés
- !4b JE L ^ NT á 3 az Orosz Filológiai Tanszék helyzetéről és munkájáról Készítette a felmérésre kiküldött munkacsoport, melynek elnöke Sipos István egyetemi tanár, tagjai: Baleczky Emil tanszékvezető_ egyetemi docens, Rév Mária, Péter Mihály, Tőrök Endre, Fogarasi Miklós és Dolmányos István egyetemi docensek, Irdődy József tud. főmunkatárs, Meszerics István adjunktus és Kun Miklós tanárse0éd. A munkacsoport alakuló ülésén az elnök tájékoztatta a csoport^ tagjait a feladatokról, s az egyes vizsgálandó területekre felelősöket kárt fel /Dolmányos István, Erdődy József, Fogarasi Miklós, Török Endre/, akiknek a sziikebb szakterület és természetesen a tanszék minden problémáját kellett felfogni és összegezni a bizottság többi, s a tanszéknek e szakterületen működő dolgozóival s hallgatókkal való beszélgetés alapján. Egy más alkalommal a vizsgálat közben felmerülő problémákat beszélték meg. Az elnök menetközben is többször beszélt a bizottság tagjaival. A bizottság rendelkezésére állt még a KISZ VB titkár által a Kar Dékánjához eljuttatott észrevételi anyag is, amelynek első nagyobbik részét, amely az oktatás tartalmára és módszerére vonatkozik, a bizottság tekintetbe is vette, mivel az, bár gyakran eltúlzott, egyoldalú és általánosító - de közvetlen tapasztalaton alapszik. Nem vette, nem is vehette figyelembe a bizottság az észrevételek végén szereplő s az oktatók személyével Kapcsolatos megjegyzéseket, mivel 1./ nem származnak, nem is származhatnak közvetlen személyes tapasztalatból, 2./ nem is általánosak, sőt kimondottan egyedi elbírálások - amint erről a bizottság oktatók és hallgatók révén meggyőződött, 5./ és mivel az észrevételezők illetékességi határkörét messze túlhaladja. Mindezek alapján kialakult helyzetkép megvitatása után a munka- csoport a következő megállapításokat és javaslatokat teazi: I. Szervezet 1. / Az orosz nyelv gyakorlati oktatása - a szláv filológia keretében elég hosszú, mert több mint százéves múltra /104-9/5o/ tekint vissza. Komolyabb érdeklődés a ruszisztika iránt csak a múlt század végén, majd 1919-ben és 1939 után nyilvánult meg. 2. / Egyenrangú szakká az orosz szak csak az 194-5/46. tanévben lett. Ekkor jött létre az orosz tanszék /egyelőre a Szláv Filológiai Intézet keretében/. Később /19$o/ az Orosz Tanszék önálló Orosz Intézetté, majd 1952-ben felvéve a Lenin Intézet nevet lényegében önálló fakultássá s önálló felsőoktatási intézménnyé alakult át. Az orosz nyelv kötelezővé tétele után hallgatói létszáma rohamosan nőtt /15oo fő/. Az orosz szakos tanárjelöltek és más /párttörténet, filozófia7 szakos tanárok, orosz nyelvi és irodalmi képzését három tanszék látta el, melyeken mintegy 12o oktató működött, ebből kb. 3o a nyelvészetin. Az oktatásban ugyanis a főhangsuly a mai orosz nyelv ismeretén, főle0 a beszédgyakorlatokon volt. 4-073
