Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)

1970. december 15-16. II. ülés

Az orosz irodalmat csak A.Sz. Puskintól kellett előadni. Az össze- hasonlitó szláv nyelvészet, az orosz történeti nyelvtan sa régi orosz irodalom bevezetése csak később és fokozatosan történt. Ez azonban már hozzájárult ahhoz, hogy amikor 1956-ban az orosz szakos tanárképzés a Bölcsészettudományi Karon folytatódott az egységes Orosz Filológiai Tanszéken /a korábbi három Lenin intézeti tanszék összevonásából/, ez már struktúrájában hason­ló volt a többi tanárképző szakéhoz. De nem volt állandó tanterve, sem jegyzetei s tankönyvei. 3. / 1956 na0y erőpróba volt az orosz tanárképzésben, 16 óktató mellett /akikből 1957-ben 6-ot racionalizáltak/ alig valamivel több hall­gató maradt ^ 1957-től a minisztérium rohamos fejlődést diktált. Évről- évre megkétszerezte az orosz szakra felveendő hallgatók létszámát /1957 - 3o, 1953 - 5o, 1959 - loo, i960 - 12o, 1961 - I80/. Az orosz szakos tanárhiány enyhitésére kétféle esti, háromféle levelező, sőt Sopronban kihelyezett tagozatot szervezett, ill. szerveztetett. így a tanszék egyszerre hét tanterv szerint okta­tott, igen magas óramegterheléssel, mert státusokat mindig csak utólag, megkésve kapott, s volt olyan tanév, amely 8o-9o ellátat­lan órával kezdődött. Gyakran több volt a külső óraadó, mint a stáiusbeliek. A státusbeliek szőkébb szakterületük /irodalom, nyelvészet/ ok­tatásán kivül meg voltak terhelve nyelvgyakorlati órákkal. Ezt az áldatlan helyzetet nemcsak az oktatás, tehát a hallgatók kép­zése, hanem az oktatók szakmai továbbfejlődése és kutatómunkája Is megsinylette. lem árt ezt hanjSulyoznunk, mert az orosz szakos képzésben 4 évig résztvevő hallgatók csak a mindenkori helyzetet, jót vagy rosszat - esetleg hiányosságokat látják, természetszerűen nem lévén történelmi visszapillantásuk és összehasonlitó fejlődést lemérő alapjuk. /Konstruktiv észrevételeik, természetesen, hasznosak és kívánatosak/. 4. / A 60-as évek első felében, a reform és követelményei /tanterv, program/ vitája során a tanszék részben integrálódott, részben erőteljesebben bontakoztak ki az egyes szakterületek /irodalom, nyelvészet, nyelvgyakorlat/ tanszéken belüli viszonylag önállóbb csoportokként! körvonalai. Az ezekben végzett intenzivebb munka s a reform támasztotta követelmények alapján a tanszék napirendre tűzhette az oktatáshoz nélkülözhetetlen jegyzetek készítését és megjelentetését, amelyek 1964-től évről-évre jelentek meg, s nagyban hozzájárultak az oktatás színvonalának emeléséhez. Az egyes szakcsoportok 1966 óta már a tanszékvezető által felkért és megbizott /irodalom - Zöldhelyi, nyelvészet - Péter Mihály, nyelvgyakorlat - Balo0h István/, majd i960 óta a rektor által 4o74 megbizott vezetőkkel /irodalom - Rév Mária - mivel Zöldhelyi fér­jével az UJA-ba távozik, nyelvészet Bo’lla, mivel Péter M. a Szláv Blokk titkára lett, nyelvgyakorlat - Balogh I./ működnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom