Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1966-1968 (HU ELTEL 8.a.59.)

1968. február 28. I. ülés

13

A n d i o s Erzsébet nézete szerint egy tantárgy Jellegéből következik, hogy érközi vagy nyári bentlakásos legyen a továbbképzés, mert ahol például laboratóriumi gyakorlatokra van szükség, ott a bentlakásos rendszernek van több értelme, de az irodalomtörténetnél, a történelemnél sokkal helyesebb, ha évközben olvasnak a tanárok és azután száaonkérjük tőlük* iiáiti Azért a nyári szabadságokkal is lehet variálni, he okvetlen szükség van arra, hogy bentlakók legyenek, arai azonban sokkal nehezebb, mert családos emberekről van szó, ez azonban csak laboratóriumi és nyelvi gyakorlatoknál szükséges* Megütötte a fülét az, hogy a saját hallgatóink továbbképzésével kell foglalkoznunk, holott az alapvető kérdés, hogy az elmaradókat akarjuk segíteni, a legnagyobb hiányokat kiküszöbölni, vagy pedig a Jól képzetteket magasabb tudományos szintre emelni* ügy érzi, hogy sürgősebb és fontosabb a hátvédet egy bizonyos színvonalig felhozni, de az is nyilvánvaló, hogy nem érdemes foglalkozni azokkal, akiket két-három év múlva nyugdíjaznak* Azokról van tehát szó, akik a leggyengébbek, akik 10-30 évvel elmaradtak a tudomány állása mögött* A tapasztalat azt mutatja ugyanis, hogy a továbbképzésnek van egy virágzó formája a legjobbak számára és ez az egyetemi doktorátus ■megszerzése, ezek Írnák egy disszertációt, letesznek három szigorlatot és nem kell félteni őket* Azokkal kell foglalkozni, akik vidéken begubózva élnek, most majd tiz éven belül átesnek a továbbképzésen, s erre szükség is van, ezt tapasztaljuk a

vidéki középiskolákból felvételi vizsgára Jelentkezőknél*

A legnagyobb elmaradottságot kell elsősorban felszámolni*

A továbbképzés nem lehet egyszakos, mert a tanárok mindkét szakjukat tanítják, a fő szakjukkal úgyis többet foglalkoznak, Jobban szeretik, az elmaradás inkább a másik szaknál mutatko-