Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1964. április 9.

19

és vizsgálni kell a nevelés egyes tényezőit, tehát a marxis* > -p

ta oktatást, a szaktárgyi oktatást, a KISz munkát, a diákottHan: honi, kollégiumi nevelő munkát, ezeket kell előtérbe állítani. Messzemenően egyetért azzal, amit ?s Perényi profesz— szór elmondott, hogy az egyéni ráhatást nem pótolja a legtö—

V 1

kéletesebb előadás és a legszínvonalasabb szemináriumi, gya—

J ' >

korlati munka sem és nem véletlen, hogy azokon a tanszékeken érnek el a hallgatók jó eredményét, amelyek kis létszámúak, ott könnyű velük foglalkozni. Hiszen az egyik orientalista tanszéken két oktató foglalkozik három hallgatóval, ott a hallgatóknak ninos idejük arra, hogy cinikusak vagy exisztesclalisták legyenek, hanem reggeltői-estig dolgoznak.

*>•

Á referátum második részét külön meg kell vizsgálni, mert teljesen külön kérdést jelent, a reform végrehajtásáról

k

szól. ~£u Eszel jobb lenne máskor foglalkozni.

Szakács Kálmán dékánhelyettes megjegyzi, hogy nem

*» o

készült előre erre a felszólalására, lehetséges tehát, hogy

olyan hangot üt meg, amely nem fog egyértelműén tetszeni.

» »

*

Rém akarja védeni a jelentést, leginkább Perényi professzor nézeteiben osztozik. Bár vasnak olyan tünetek, amilyeneket a jelentés felvet, alapjában véve ifjúságunk egészségesen,

* * - K ' ' r . .

jól fejlődik. Ha azonban ezek a tünetek nem is általánosak, gondolkozásra kell késztetniük bennünket. Á kérdés az, hogy milyen a mi ifjúságunk és mit kell tennünk, hogy közelebb

kerüljön az általunk elképzelt ideálhoz. Korosodva mind

* ♦ *

nehezebb megérteni az ifjúság problémáit. Magam is védel*

mezein az ifjúságot, ennek a legjobb mód ja,ha szeretettel

közeledünk hozzájuk, de azért rátapintunk a bajokra és

* * -■ , * ■ . • ■ • a negativ jelenségekre is. Marxizmust tanitok, tehát a

világnézeti kérdések tekintetében több általános tapasztala