Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1964. április 9.

- 20 lO<-\

tom van , mint sok más kollégának* Hem mondanáaxjtíi azt , hogy

nem szívesen hallgatják a marxizmus oktatását* Erről szó sincs*

Ha sszZzwsxm színesen, jól adjuk elő, szívesen hallgatják, de szórt van olyan tünet, hogy nehezen mer beszélni egy előadáson mondjuk Lenin nagyságáról. Ez számukra elcsépelt téma* /Ellentmondások*/ Kijelenti, hogy nem akar általánosítani, de ezt a véleményét a politikai gazdaságtan és a filozófia oktatói Í3 megerősítik* Lenin nagynak tűnik számára mint teoretikus és mint politikus, erről kell a hallgatókat is meggyőznie, de itt Esir nehézségek vannak. Ha arról akar beszélni, hogy milyen ellentétek varrnak Hruscsov és Mao Ce-tung között, ez nagyon érdekli a hallgatókat. Kovács Máté professzor nagyon jól érzékeltette, hogy tömegkarrá válunk és ez a nevelés rendkivülí gátja* Tár s ad almunknak sok bölcsészre van szüksége, ezt azonban úgy kellene megoldani, hogy egy uj egyetemet hozzanak létre, mert a társadalmi, politikai és erkölcsi nevelés sokkal eredményesebb lenne, a költségek megtérülnének. Ilyen mértékű növekedés mellett úgy járunk, mint Síi Goethe bűvészinasa, nem mi uralkodunk majd a viszonyokon, hanem azok rajtunk*

Azt sem mondaná, hogy világméretű tünet az ifjúság romlása, leslillése, közömbössége, de vannak ily éri tünetek az egész világon, s esek nálink is jelentkeznek* Egyetért aszal, hogy elsősorban a különcködés a célja annak, ha egy hallgató neotomistának, egsisztoncialistának vallja mgát

és megpróbál külsőleg is ebhez altaiaxaa alkalmazkodni*

Ez nem általános jelenség, de észx»e kell venni, hogy ilyen eset is van és ebbe nem lehet belenyugodni* Kissé ugyan di- vat lett a különböző eszmeáramlatok követése, ebben benne van a kcrzszellem, a temperamentumos fiatal számára érdekes,