Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)
1964. április 9.
np az égés« anyagon végigvonul, hogy mintha egy kissé korábbi állapotokat tükrözne# Most már a hallgatók adnak egymásról jellemzést, de tisztában vannak azzal, hogy az nem lesz perdöntő és egyedüli kritérium. Hivatkozik etekintetben az idei V. éves történészek példájára, akik nyíltan, közösségi szinten beszélik még a jellemzések * kérdését, teless*» őszin** te hangon és as igazSágkoresés szándékával. ? e r é n y i József megjegyzi, hogy amikor elolvasta az anyagot elkeseredett. Ahogy azonban a tapasztalatokat egybevetette, megállapíthatta, hogy az anyagban foglalt jelenségek ♦ egyenkint előfordulnak ugyan, de kérdés, hogy mennyire általánosíthatók. Vizsgák és magánbeszélgetések során tud tapasztalatokat szerezni a hallgatók felfogásairól. Világnézetük tér- méozeteznen ra rxista, de az a kérdés, hogy ez mennyire tudatos. A vizsgán keresztül lehet lemérni, hogy szaktárgyaikban > mennyire tudják a marxista világnézetet érvéibe óit eni. Oajnos, ezt a II. évesek nagyon gyakran nem tudják megtenni. Nyilvánvaló , hogy a magasabb évfolyamokon ez jobban sikerül. Ha felvetjük a kérdést, hogy világnézetük marxista-e vagy eklektikus, valahogy a kettő között lehet az igazság. Nem tudatos ez a marxista álláspont,legalább!s az első két évben bisonyo» • sanx nem. Hogyan lehet tudatossá tenni? Elsősorban az előáldásokon keresztül. Meg van győződve arról, hogy minden előadó törekszik erre az előadásokon és a szemináriumokon. Nagyon sokat lehetne azonban segíteni ezen a téren a régi szemlná• é riumi rendszerek valamelyikének a lehetőségekhez képest való t alkalmazásával, hogy minden tanszék mellett legyen egy szemináriumi helyiség, ahová 20-40 ember elfér, ahol helyük van letenni« a holmijukat, otthon érezhetik magukat, ott meg lehet- 15 -
