Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1964. április 9.

alapot tudott adni, amelyen az illetők egész élete felépült.

Bz azonban a nacionalizmus alapján történtt ami elvetendő. A nacionalista nézetek nyomai még ma is érezhetők az egyetemen, a szocialista iskola még nem tudott olyan szilárd erkölcsi alapot nyújtani, amelynek bázisán a hazafiság és a nemzeti kérdés problémái tisztázhatók lennének, pedig ez érdekel minden embert, aki ebben az országban él. Igaz, egy osomó kérdés tisztázatlan «1 a hallgatók előtt, de azért hozzáállásuk nem rosszindulatú, nem a KGST országok gazdasági és politikai kapcsolatait akarják szétzilálni, liánéin valami megnyugtató és marxista tisztái zást keresnek.

Azt mondja az anyag, hogy hallgatóink nem érzik eléggé magukénak az egyetemet. Ez kétségtelen tény, de a többi egyetemeken is jelentkezik, nincs meg az a bizonyos alma mater hangulat, nem büszkék egyetemükre. Ennek objektiv okai is vonnak, az egyik az, hogy roppant mértékben felduzzadt a hallgatók létszáma. MegszUnt az a lehetőség, hogy egy-egy szaktárgy keretében egy-egy kis közösség alakuljon ki. Senki sem mondhatja azt, hogy valamelyik professzor tanítványa, mert egy oktatóra 50—00 hallgató jut, igy közeli kapcsolat nem alakulhat ki. A hal Igát óknnk nincs helyük az egyetemen, a folyosókon mégsem érezhetik magukat otthon, ehhez hallgatói klubhelyiség kell, ahol az egyetemi hallgatók intellektuális beszélgetéseket folytathatnak, vitathozhatnak, más szakok hallgatóival találkozhatnak. Jelenleg ugyanis az a

helyzet, hogy Mr társadalmi kötelezettségeinél fogva számos évfolyamtársát ismeri, de még mindig nem mind. — Az anyag megjegyzi, hogy különösen a felső évk&n évesek elzárkóznak egymástól, talán a későbbi exisztencia keresése lehet itt a befolyásoló tényező. Itt is megmutatkozik az, ami