Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1964. április 9.

évre a hát bizonyos napjai n előadásókat tartanak, beszélgetnek művészetről, irodalomról stb# Mindez belő tartozik a belpolitikába, valamint az s je, hog hallgatóiak rendkívüli aktivitással vesznek részt különböző irodalomelméleti vitákban, a kollégiumi szobák néha éjszakába nyúló viták színterei. Hogy irodalomról beszélnek és nem az üzemek technikai fejlesztéséről, az természetes, hiszen a szak- májukon keresztül élik át életük problfe' It, £;* a;ég vem jelent passzivitást# Ifjúságunk marxisra vil'-gaézatU, legfeljebb nem mindig tudják ezt a világnézetet alkalmazni, ezért követhetnek el hibák t, de nincs másféle világnézetük# Idestova a kari ifjúsági szervezet nem küzd a vallásos világnézet ellen, mert ezt valamilyen &on—qrljote—i harcnak gondolja, itt az egyetemen a vallásosság társadalmi erejét nem érezzük. Legfeljebb egy-kát különc vallja magát vallásosnak. Neotondf?ta világnézetű hallgatóval még nem találkoztam# Lehetetlen, hogy a hallgatók többsége ne rendelkezzek marxista világnézettel, mint áss anyag mondj», hiszen as előadások és a szemináriumok marxi ®t» szellemben folynak# A 2# oldalon ez a két bekezdés csak ösossefuthatott, mert néaetera szerint egyik

sem állja meg a helyét, a hallgatók többsége marxista világnézetű és az előadások, a szemiiKíriúrnők a áarxista világnézetet tükrözik*

A tekintélyt!sztélét hiánya sem idézhetett elő ilyen tekintetben rossz helyietet, de nem is tapasztalta azt, hogy egy hallgató dohosésztáló megjegyzéseket tett volna az oktatókra agy, mint ez itt az anyagbaua áll# Hagyon fontos kérdés a hazafit- 'z problémája az egyetemen, non is vállalkozik rá, hogy erre választ adjon, a nemzeti kérdés, a hazafiság kérdése tisztázatlanok, nincsenek megnyugtató aódqn lezárva# 'főbb hallgatunk fejőben . kérdő j ölek- ágaskodnak a romániai fejlemén sk hallatára# Egyszer egy beszélgetés folyamán felmerült, hogy a régi mmmm középiskola olyan erkölcsi