Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1964. április 9.

vázlatos, nem Is egyenletes, ezt a szerzők maguk is elmondják az anyaghoz fűzött megjegyzésükben, de a kérdés nagyon szétágazó. A szerzők kollégiumi igazgatók, tehát Ismerik az ott lakó hallgatókat és azokon keresztüli mérték le az általánosítható megállapításokat. Az alap tehát a hallgatók mintegy egyharmada, a többi otthoni környezetben él, az utóbbiaknál természetesen jelentkezik az otthoni körülmények segítő esetleg romboló hatása. Kimaradt az anyagból a hivatástudatra való nevelés. A kari vezetés toveábbi terve, hogy ezt az anyagot az összes oktatók elé terjeszti.

Felteszi a kérdést, kívánnak—e Mák Mihály éo Tóth Gábor igazgatók mint az előterjesztett anyag szerzői valamit hozzáfűzni az Írásbeli beszámolóhoz.

Tóth Gábor hangsúlyozza, hogy az anyag osak a kérdések egy részét érinti, vázlatos. Kéri a tanszékvezető professzorok segítségét az anyag végleges kialakításához és kiszélesítéséhez. A hallgatókat úgy tekintették a szerzők, mint a felnőtté válás utolsó szakaszában lévő egyéneket, akiket még közös munkával nevelni lehet. E munka során az egész személyre kell hatni. ??em érinti azat anyag például a társadalmi tulajdon védelmét, pedig a rend, a tisztaság és a társadalmi tulajdon gondos kezelése terén is vannak kívánnivalók. Ugyancsak nem érinti az anyag a szekszuális kérdéseket, esen a téren a pro3tit±suueió kérdése a is felmerül a gyakorlatban*

A szocialista humanizmusról som szól az anyag. Ai akarat nevelésének kérdését is meg kell oldani, valamint a hallgatóknak saját magukkal éo társaikkal szembeni felelősség érzésének a fejlesztése terén is előre kell haladni*