Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1962. december 8.

9 kiemeli, hogy a tirgy vei'bm heterögén, különbőz* tantárgyakba és ez ifjúsági szer­vezet aunkájába ?ág* Igaz« a történelemtanítás tudná a leg­jobban ezt & felad* tot átvenni a XV, oszt n, de a törté­neti tanszékek javaslata sem mondja azt, hogy itt a kibonta­ni koz tantárgy tanítását teljesen la leü tne végezni. Nem vi­tatom egy olyan tárgy jogosultságát, amely középiskolai fokon akar világnézeti megalapozást adni, de amikor a tanulók végig­mentek © történelmien és eljutnak a jelenkorhoz, akkor a tár­sadalom szüntelen ellentétes változásának megismerése révén eljuthatnak oda, hog^ megértsék az emberiség fejlődését, a jelenkorban helyes állampolgári magatartást* Trencsényi- W aldapfel Imre rámutat ar­ra, hogy súlyos a gályái vannak az e len, hogy az egész tár­gyat egyszerűen a IV* éves tö rt é nelemtnoltásba ágyazzák be. Például hogyan lehetne ot^ beszélni a sexuáiis erkölcsről, paciig arról beszélni kell. bbben a tekintetűén nem hagyhat­juk %et egyedül. lieg kell magyarázni, nogy nit jelent a csa­lád e szocialista társadalomban mint erkölcsi kategória. < történelemtanítás során meg lehet tanÍztani az alkotmány is­•* méretére, de az erkölcsi és jogi /iszonyokra nem. Ugyanakkor a filozófia, tanításában már ott tartunk, hogy n-hány éven belül tudunk olyan fiatal pedagógusokat adni, akiknek máso­dik vagy harmadik tárgyuk i filozófia volt, ehhez kaptak azrkdidPktikát. Nem lenne helyes ezzel a történelemtanárt megterhelni, viszont k kell számítani, hogy mennyi filozó­fus tanárra lesz szükség. 16 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom