Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1957. október 31.

- 3

nyelvi szakosokat csinálni, akik még emellett speciálkollégiumokat hallgatnának az újságírásból, Azelőtt a magyar szakosokból lettek e legkiválóbb újságírók és ami nyomdatechnikai vagy sajtqt rtáneti ismeretre szükségük volt, azt elsajátították pályájuk során. Ügy is meg lehetne oldani, hogy ezeket a speciálkollégiumokat meghívott előadók tartanák,

ö e k e Ödön indítványozza, hogy a kari vezetés forduljon a Szovjetunióhoz és a népi demokratikus országokhoz, hogyan történik ott azh ujságiróképzés. Az újságírókat is meg kell kérdezni, fontosnak tartják-e, hogy egyetemi színvonalon történjék az újságírók képzése. Mindenesetre fontos lenne a magyar újságírás történetének megalkotása és ez feladata lehetne az újságíró tanszéknek, <

, * ' • • . ■ T ' 1 • . * - . '*! ' ' ' ' ' V \ r*‘, ■ ' ’~. »* • . • • - * • • • • '

Ladányi Andor tájékoztatásul előadja, hogy junius elején a minisztérium kiadott egy rendelkezést, amely megállapítja, hogy az egyetemi ujságiróképzés bevezetése 1953-ban a feltételek ,és a szükségletek alapos mérlegelése nélkül törtvént, ez a disoiplina nem tölti be az ötéves képzés kereteit, hiányoznak a pagytudásu marxista publicisták stb, ós ezek az okok szükségessé teszik az egyetemi ujságiróképzés megszüntetését, így erre a szakra 1957/58-ban már nem történt felvétel, a már felvettek tovább tanulhatnak a júniusi rendelkezés szerint, de kötelesek egy tanári szakot is felvenni, majd levelező oktatás ptján egy második szakot, így 1961-ig tartana az ujságiróképzés ,és erre az időre a minimális szükségleteket biztosítani kell, A két- szakositás célszerű, mert megkönnyíti a hallgatók elhelyezését.

A hallgatók jelentős része élt is ezzel a lehetőséggel* de egy részük még n^m. Azonban még mindig nem késő felhívni a figyelmüket arra, hogy mind elhelyezésük, mind képzésük színvonalának emelése szempontjából is igen Jó lenne, ha felvennének egy tanári szakot. - A főosztálynak az a véleménye, hogy célszerű lenne egy sajtótudományi tanszék létesítése, ahol sajtótörténet! ás sajtoelméleti jellegű előadásokat tartanak. Valóban fennáll az $ probléma, hogy nem tudunk a tanszék vezetésére alkalmas szakemberről. Az a megoldás, hogy Kardos László professzor, a világirodalmi tanszék vezetője volt szives vállalni a tanszék vezetését, az átmeneti nebézáségeken regit, Miután az újságíró szak tananyaga heti 6 óra, igy azoknak a .tárgyaknak az előadását, amelyeket az oktatók nem tudnak végrehajtani, külső elő adókra kell bizni. A sajtótörténetnek vannak specialistái. Hogy a jövőben milyen publicista káderek fejlődnek ki, még nem látjuk, de szükséges egy sajtótudományi tanszék felállítása a képzéstől függetlenül is. Végül probléma az, hogy valamilyen természetű újságírókéőzésre szükség van, ez megvan számos szocialista és tőkés országban. Legtöbbjük főiskolai, egyetemi jellegű intézmény, Prágában van egy sajtótudományi kutatóintézet . A sajtó jelentősége szükségessé teszi, hpgy megfelelően kvalifikált újságírók kerüljenek oda. Az egyetemi oktatás nálunk nem vált be, ezzel a kérdéssel a «ajtószervek is foglal-- koznak. Hasznos lenne, ha ebből a szsmnontból a véleményét nyilvánítaná. A minisztérium véleménye szerint a legjobb lenne, ha végzett orvosok,mérnökök, közgazdászok és tanárok kerülnének egy évre újságokhoz, szerkesztőségekben gyakorlati munkát végeznének és azután az Újságírószövetség vagy a Minisztertanács mellett működő Tájékoztatási Hivatal biztosítana számlikra megfelelő előadásokat, ahol bizonyos elméleti kérdésekről kapnak