Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1957. október 31.

,\- 4 előadásokat vagy esetleg az egyetemi sajtótudományi tan­széknek tsÜKK lehetnek vendéghallgatói* Jelenlek több újság­író van külföldön és tanulmányozza az ottani taoasztalatokat, amelyeknek meohanikus átvétele persze nem lenne helyes. A káderek hiányoznak hozzá* A Szovjetunióban három egyetemen van újságíró fakultás. Egyrészt tehát biztosítani kell a je­lenlegi újságíró hallgatók tanulásának lehetőségeit, más­részt gondolkozni kell, hogyan oldhatjuk meg a jövőben az újságírók képzését. K o v á c s Máté megjegyzi, hogy a probléma gerince az, hogy sajtótudományi tanszékként müködjék-e a tanszék a továb­biakban. A társadalom kulturális életének egyre nagyobb je­lentőségű része a sajtó, tehát megérdemli, hogy egyetemi szinten kutassák és adják elő. Támogatja Kardos László pro­fesszor javaslatát. Itt atfvs van egy intézmény, amelynek át­alakításával átmenetileg biztosit ni lehet egyfelől, hogy az egyéb tanulmányokat végző hallgatók számára a sajt©tudo­mányi és sajtótörténeti kérdéseket előadják, másfelől, hogy itt megfelelő tudományos kádereket neveljenek és a továbbiak során ne kelljen mindent újra kezdeni. Nem megszűntetést, hanem olyan átalakítást kiván, mint a tervezet tartalmazza. Tu r ó c z i - T r o s t 1 e r József dékán fontosnak tartja, hogy az intézmény megmaradjon, de nem a mai formá­jában. A másutt fennálló intézmények vagy egészen gyakorla­tiak, úgyhogy csak egy lépés választja el őket az újságok­tól vagy teljesen elméletiek, éppenséggel nem ártana újság­írásunk színvonalának, ha a gyakorlatot az elmélettel ösz- szekötnénk. A legrégibb intézmények közé tartozik a lipcsei, amely inkább a sajtótudomány felé hajlik, a többiek inkább az'élő újságírás felé. Marad a személyi kérdés megoldása. Kitűnő újságíró könyvészeink vannak ás könyvbibliografusa- ink, viszont a magyar könyv történetét époly kevéssé Írták meg, mint az újságírás történetét. De az itteni előadások között is hiába kereste volna valaki a magyar vezércikk, tár­ca vagy akár aprőhir etések történetét. Leginkább az iro­dalomtörténet vagy a kulturtörténét felől lehetne megköze­líteni. Az intézmény m rádjón neg, de semmi esetre sem a mai formájában. Irodalomtörténészekben ás gyakorlati újság­írókban nincs hiány, de kellene egy tudós típus, amely a kettőt áthidalja. Még három évig tartana a tanszék. L a d á n y i Andor: Az újságíró szakot megszüntetjük, de a tanszék fennmarad I .♦ ' Tu róczi-Trostlar József megjegyzi, hogy hu a tanszéknek más nevet adunk, azzal még nem változott meg. Határozzuk el, hogy mindent megteszünk a sajtótudománnyal kapcsolatban felvetett Igények kielégítése tekintetében és ehhez ksérjük a legnyomatékosabban felsőbb szerveink támoga­tását • . *‘ ••• * . . ' I . J, •* ite ’* I i 4- i i i* ’ . • . . • . v 1 • .. I • , T. I Kardos László kifejti, bogy ha egyelőre nem is lá­tunk olyan tudósokat, kutatókat, akik a sajt ©tudományi***

Next

/
Oldalképek
Tartalom