Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)
1951. július 6.
♦ 1? kell nyitni az egyetemen, mert ha ez az adott helyzet, akkor ez egyetemi feladat'# Majd egészen más lesz a helyzet, Ha'az u j általános iskolából az u j középiskolán keresztül vezetett hallgatók kerülnek az egyetemre. Persze ennek a helyesírási tanfolyamnak nem szabad megbélyegzőnek lennie, hanem vissza kell térni arra, hogy minden szakos bölcsészettanhallgatő' magyar tanulmányokkal is kelljen foglalkoznia# A régi"alapvizsgának minden szakon egyik követelménye volt a magyar irodalmi és nyelvi ismeretekről való számadás# Ezt isikét be kellene vezetni# A Görög-Római Intézet máris mind a nyolc félévre beállított heti 2 órát, mégpedig az I. évben magyar nyelvi, a többi három évben pedig magyar irodalmi tanulmá- nyo kra. A hallgatók helytelen irányításáért a felelős ség* nem a helyitanácsokat terheli, mint Túró esi professzor mondotta, hanem a középiskolákat. A helyi tanácsoknak nincs is lehetőségük arra, hogy az ehhez szükséges egyéni kivizsgálást elvégezzék, ők csak közvetítik a középiskola véleményét. Az egyetem életében először történt meg, amiről még be* kell számolnia. A napokban levelet kapott Kiizeljov szovjet akadémikustól, hogy gyűjtsön össze a Kiszeljov által szerkesztett nagy szovjet tudományos folyóirat száméra megfelelő dolgozatokat. Ez a nagy bizalom a tudományos mun' a fokozására is kötelez, ami azért is lényeges, mert úgy*is sok eszreve- telhangzik el arról, hogy az egyetemen háttérbe szorul a tudományos munka, pedig & nej z oktató munka színvonala is csökken, ami a hallgatók későbbi tanári munkáját is igen súlyosan érinti. Csak a tudományos munka folytatása teszi lehetővé a tuuom^nyos káderpolitikát is# Kiszeljov akadémikus most azt vár3a, nogy küldjünk ennek a szovjet akadémiai ioJyó iratnak számára az ókori történelem és régészet körébe vágó do lgozatokat,** Egyrészt a két tudományág magyar or szag zetéröi szőj? információs anyagot, másrészt a magyar földhöz kapcsolódó ókori történeti és régészeti _rohlémákkal foglalkozó dolgozatokat, egeszen az időszarnitápunk utáni 6. századig bezárólag# t Szabadságra kés zülven, b-armatta Jánost kerte fel a dolgozatokra vonatkozó javaslatok begyüjtesere az elkövetkező napokban, hogy a ho végén tájékoztathassa hiszeljovöt a szoDa^öhetö dolgozatokról. Ez az esemény újabb segitseget jelent a szovjet tudósok részéről, akik - mint annakidején Moszkvában közölték vele - a kölcsönösségi viszonyt úgy képzelik, hogy a szovjet* tudományos munkák magyarra forditása mellett*, mi is Juttassuk el hozzájuk tudományos munkánk eredményeit. A jelenlegi .viszonyok között természetesen összehasonlíthatatlanul több az, amit a Szovjetunió tudományától kaphatunk,mint amennyit mi adhatunk nekik, de erre is vonatkozik Gluscsenke .akadémikusnak az a kijelentése, hogy a Szovjetunióban a népek nagyságát nem a terület nagyságán és a lakosok számán mérik, hanem azon az öntudaton, amellyel egy nép felismeri és járja az ■előtte álló történelmi utat. Az enlitett levél a magyar tudományos élet megbecsülését jelenti, és felszólaló ezt úgy veszi», mint egy bátorító jóslatot, amely kimondja, hogy marxista magyar ókori tudomány lesz, hogy legyen. Egy Parisból érkezett levélben francia pedagógusok, különösen egyetemi tanárok és tudósok egy nyilatkozatot juttattak el a rektorhoz, amelyben megbélyegeznek minden agressziót és háborús propagandát és állásfoglalásra szólítanak fel minket is# Kéri a jelenlévőket, hogp ha egyetértenek ve^e» Irü"ák alá azt a választ, amelye^ a mozgalom
