Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)
1953. április 1.
Ez elsősorban a gyakorló gimnáziumok érdeme. Jövőre még nagyobb eredmények várhatók, mert az alsóbb évfolyamokat jobban érdekli a pedagógia, mint a mostaniakat. A javítás előfeltételei a Pedagógiai Tanszék létszámának emelése, a Módszertani Kabinet teljes kiépítése és a módszertani órák számának növelése. Javasolja, hogy módszertani órákat a III. évesek a II. félévben kapják. Hollós István az iskolalátogatások alkalmával azt tapasztalta,hogy a jelöltek igén komolyan készültek az órákra. Hiányosság mutatkozott a földrajz szakosoknál, mert olyan anyagot kellett tanitaniok, melyet nem hallgattak az egyetemen. Módszertani szempontból súlyos hibának tartja azt,hogy a hallgatók nem használtak térképet, véleménye szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy szakdidaktikát a III. éven kell tanítani. Felveti még azt, hogy a tanárjelöltek nem tudnak helyesen írni. Gyakran a középiskolai hallgatók hivták fel a figyelmüket az elkövetett helyesírási hibára. A Dékán összefoglalja a hozzászólásokat. Trencsényi elvtárs hozzászólásához a következőket fűzi. Tanszékeknek a hospitálásából le kell szűrni a tanulságot, örvendetes dolog az, hogy az egyes tanuló- csoportok meghívják az órákra a fcyakorlóiskolai vezető tanárokat. A mi feladatunk az, hogy ezeket a kezdeményezéseket felkaroljuk és mégjobban bekapcsoljuk a gyakorló iskolákat az egyetem életébe. A III. évesek iskolalátogatása célszerű, mert ott lehet felhivni a hallgatók figyelmét igazában a módszertani problémákra. - A csepeli és újpesti gyakorló iskolák azért helyesek, mert az ipari munkásság gyermekeinek zöme ott tanul. Ágoston elvtárs javaslatait továbbítani fogjuk a FŐM felé. 2. Napirendi pont. A Dékán megkéri Tálasi elvtársat, hogy amennyiben beszámolójához van hozzáfűzni valója, tegye meg. Tálasi István elvtárs hozzászólásában nyomatékkel felhivja beszámoló- jának egyes pontjaira a kari tanács figyelmét. Bejelenti, hogy a diákotthon koedukációját nem tartja helyesnek. /Beszámoló mellékelve/. Hozzászólások: Nádor György elvtársnak az a kérése, hogy a beszámolóban érintett cinizmust es avantgaraizmust konkrétabban magyarázza meg a referáló. Kardos Lajos véleménye szerint a tiszteletadás formáját rendezni kell, meri a hallgatók összevissza szólítják a professzorokat /kartárs, elvtárs, stb./. A másik kérdés, amit felvet a hallgatók erkölcsi nevelésével kapcsolatosan a jegy hajhászás. A félévi vizsgák alkalmával tapasztalxta, hogy egyes tanulócsoportokat csak az érdemjegy érdekli és nem nézik mélyebben ezt a kérdést. Váczy Péter gyakran tapasztalja, hogy a hallgatók kifejezéskészsége igen rossz, ezen segíteni kell valahogyan. Ágoston György néhány pedagógiai szempontot vet fel az erkölcsi neveles módszerével kapcsolatban. Az erkölcsi nevelés szerinte az egyetemi előadásokon folyik, éppen ezért az előadóknak arra kell törekedni, hogy a hallgatók tisztán lássák a kommunista erkölcs paroblémáját. Különösen alkalmasak erre a társadalomtudományi előadások, de nem utolsósorban a pedagógia is. Az az érzésem, hogy egyetemünkön ilyenirányú nevelés -az, anyaggal szervesen egybeépített erkölcsi nevelés- céltudatosan nem folyik. Az előadóknak véleménye szerint arra kell
