Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)

1953. április 1.

-4­« törekedni, hogy akkor amikor az anyag is módot ad az erkölcsi ney lésre, szervesen be kell építeni az anyagba. Hasznos volna, ha a politikai órák keretében kimondottan ezekkel a kérdésekkel•foglal koznának, /pl. házasság , stb./ Fontosnak tartja a követelményein a tudatosítás át a hallgatók körében. Itt gondol a legprimitivebb követ élményekre is./Pl. a felállás,, amikor az előadó belép a tan­terembe/. M^r az I. éves hallgatókban tudatosítani kell ezeket a követelményeket. Jó volna, ha az egyetemi rendtartást, amelyről minden évben megfeledkezünk szintén közzétennénk a hallgatók köré' ben, természetesen úgy, hogy az előadók is tisztában legyenek eze kel, mert csak igy lehet egységesen megkövetelni a fegyelmet. Az erkölcsi nevelés legfőbb hibája ott van, hogy nem sikerüli a hallgatókban kialakítani az erkölcsi készséget. Hogy ezt a kész- séget ki tudjuk alakítani, szükségesnek tartja a tanulmányi csopoi tok kiépítését az itteni jó közösség kialakítását. Véleménye szer: nagyobb súlyt kell helyezni az állami csoportfelelősök és a DISz felelős kiválasztására. Ivla még ott tartunk, hogy az állami csoport- vezetőkben nem alakult ki a csoportja iránti felelősségtudat. A fegyelmi tárgyalásoknál pl. a csoportvezetőket egyszer sem vontuk felelősségre, nem is beszélve az egész tanulócsoport felelősség­vonásáról. - Helyes volna, ha a csoportvezetőket meghívnánk azok] a tanszéki értekezletekre, ahol az ifjúság erkölcsi nevelése szóba kerül. - Véleménye szerint a csoportvezetők jó munkája érdekében kívánatos az, hogy a vezetők köré egy egészséges magot tömörítsünk azért, hogy ne legyen egyedül. Ennek az egészséges magnak elsősorb a kommunista diákokból, ÍDISz-istákból kell kialakulni. ' I Nádor György kiemeli azokat a döntő kérdéseket, amelyek az ifjúság erkölcsi nevelése szempontjából a legfontosabbak. Az oktatás szin­tere mellett véleménye szerint sokat kell tenni a helyes magatartá való nevelés érdekében. Fontos az ifjúság őszinteségre való neveié Fölveti a szerénységre való nevelés kérdését. Morális kérdés a hal gatók tudományos igényének felébresztése. Ezzel kapcsolatban el ke jutnunk odáig, hogy a hallgatók elitéljék azokat, akik pl. szinvon latlan referátumot készítenek. Helyesnek tartja a referátumnak azt a javaslatát, hogy történ mi nagyjaink erkölcsi magatartását mintaképül kell az ifjúság elé állítani. Pl. nagyon helytelen az, hogy hallgatóink nem büszkék ar: hogy ennek az egyetemnek a hallgatói. A Szovjetunióban ez máskép ví A diákotthon igen fontos terület az erkölcsi nevelésnek, ezért az J egyetemi vezetésnek nagyobb figyelmet kell szentelni a diákotthonai ban fo^ó munkára. Haraszthy Gyula a diákházasságok problémáját veti fel és pedig olyf értele mben, ho gy sok egetben a gazdasági alap hiánya miatt fegyel-; mezetlenségre vezet, /igazolatlanul hiányoznak, lemorzsolódnak, stb Gyakran a tanszékhez folyamodnak anyagi segítségért. Az elhelyezésű nél gyakran tapasztalható ezek részéről kapzsiság, azaz az anyagi előnyök szem előtt tartása, illetve előtérbe helyezése. Molnár László megállapíthaisja, hogy ifjúságunk körében már mutatkc nak olyan jelek, amelyek a magasabb erkölcsi tudat felé mutatnak. Pl. közösségiE felelősségre vonja azt, aki rontja a tanulmányi átls got. - A tiszteletadással kapcsolatosan tapasztalható,hogy a forma és az őszinteség körül differenciák vannak, azaz az oktatók szemébe megadják a tiszteletet, de hátuk megetf tiszteletlenül beszélnek róluk. - Felveti az áldozatkészséget, illetve annak hiányát. T&paszs talható az anyagiasság, a hallgatók közül sokan természetesnek ves£ azt, he valamit kapnak és nem nézik meg,hogy megéraemelték-e vagy sem. Sok esetben követelőazőek, mert a nehézségeket nem látják. Hiba az, hogy a tanszékek nem hivják fel ezekre a figyelmüket. Fontosnak, tartja a céltudatosságra való nevelést a tudományos munka terén. A hallgatók a kötelező anyagon kivül nem nagyon dolgoznak fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom