Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)
1951. augusztus 28.
, J E G Y Z 8 K 8 I( Y V« Felvétetett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karának 1951* augusztus 28-án d.u* 16 órakor tartott IX* tanácsülésén, Tamás Lajos dékán elnöklete alatt* Jelen vannak: Tamás Lajos dékán, mint elnök, Boka^László, Bolgár Elek,Eckhardt Sándor, Fogarasi Béla, Győry János, / Harmatba János, Kardos Tibor, Kniezsa István, Kováts Ferenc/KM, Lederer Emma, Ligeti Lajos, /íarót Károly, Moravcsik Gyula,- Nemes László, Oroszlán Zoltán, Ortutay Gyula,Pais Dezső, Pécsi Márton, Szabó Árpád, Szilágyi Loránd, Tálasi István, Tolnai Gábor /¥M/, Trencsenyi Waldapfel Imre, Turóczi Trost- ler József, Váozv Péter, Várkonyi Dezső, Zsirai Miklós, Békéi Józsefné /Pártszervezet/, Kékes Andor /T.O./, Kardos Pál /Szakszervezet/, Rovó Erzsébet /DISZ/. Tamás Lajos dékán a tanácsülést megnyitva bejelenti, hogy az előre közölt napirendi ponton kivül, azt megelőzőleg, még egy napirendi pontot kell a tanácsülés elé terjesztenie, mégpedig dr. Tálasi Istvánnak a létesitendő tárgyi néprajzi tanszékre nyilvános rendes* tanári minőségben való kinevezésére vonatkozó javaslatot. A vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis a nyilvános rendes és a nyilvános rendküüli tanárok kinevezéseit a minisztertanács a kar szakvéleményének meghallgatása után tárgyalja, az előterjesztés határideje pedig augusztus hó 3o, Ezért hozzászólásokat kér ebben a tárgyban a tanácsüléstől, Ortutay Gyula ny.r.tanár helyesléssel fogadja a javaslatot. Tálasi István- 1933-ban szerezte meg tanári oklevelét, 1938- ban doktorált. 1942-ben lett magántanár Szegeden és azóta 1949-ig mint tudományos intézeti tanár, majd a Karon intézeti tanárként, elomlóként és* vizsgabizottsagi tagként dolgozott. A Néprajzi^Társaság alelnöke,^az Akadémia állandó néprajzi bizottságának tagja. Munkássága a gazdasági és történeti néprajz körébe esik, s ezért+indítványozza a minisztérium /felé a "tárgyi néprajz" elnevezés helyett a Tálasi munkásságát is inkább jellemző és tágabb körű "gazdasági néprajzi" tanszék megjelölést javasolni. Hiszen Tálasi Istvánt előnyösen különbözteti meg igen sok kutatótól az, hogy ő mindig igyekezett a gazdasági tényezők egészét, a társadalorpial való összefüggéseket, az alapnak és a felépítménynek egymáshoz való viszonyát, kapcsolatait, egymásra hatásait vizsgáló módszerrel folytatni kutatásait. Már a fel- szabadulás előtt is ezt mutattak a kiskunsági népi állattartással, az extenziv gazdálkodás alföldi vonásaival foglalkozó munkái és egyéb kisebb dolgozatai. A felszabadulás után készült és most sajtó alatt lévő nagyobb munkája pedig mar a marxizmus-leninizmus tanításait elsajátítani igyekvő tudós müve* j p 1 i
