Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)

1953. május 7.

szórványémlekeire és a balkánfélszigeti vláchok középkori történetére,, Tudományos munkásságában szerencsésen egyesül egy nagyká^zettségú biza.3 tinologus, egy magyar nyelvtörténész s egy középkori történész szakmü-- veltsége. Felszabadulás utáni munkásságából kienelkedik Skylitzes et le? Vlaques; Les Yolochs des Annales promitives de riev; A balkánfélszigetí vláchok kétlegelős pásztorkodása,stb.c« tanulmánya. Filológiai ^és törtd neti munkásságát a társadalomtörténeti vonatkozások gazdasága és elme-' lyült néprajzi tudása teszi különösen értékessé, ialeográfiai és sigiln lográfiai ismeretei is kiválóak.

5. A "Lélektani tanszék" egyetemi tanári állására Kardos Lajos /Rákos-- palota, 1899/ egyetemi tanszékvezető docenst, a neveléstudományok kahdidű tusát, dékánhelyettest. Kardos Lajos a felszabadulás előtt jelentős. mui>J kásságot fejtett ki az érzékeléslélektan területén /kiemelkedik munkássá gából "Die "Konstanz" phänomenaler Dingmomente", Diskussionan über ProTo lerne des Farb.ensehens" és "Ding und Schatten" c.tanulmánya/, jelenleg tanuláslélektani kérdésekkel foglalkozik /felszabadulás után megjelenti munkáiból megkülönböztetett helyet érdemel, tanítványával, Barkóczi Iltí nával közösen végzett kisérleteinek első publikációja az "Aequitorminál viselkedésrészletek jelentősége az állati tanulásban" c.tanulmánya/. Kardos Lajos tudományos pályafutása példája annak, hogy a marxizmus- leninizmus hogyan hódítja el a burzsoá tudományosság légköréből legjob ti tudósainkat, ő, ki a felszabadulás előtt Kari Bühler kiemelt tanítványa és munkatársa volt s az USA-ban főiskolai oktató lehetett, ma a Pavlov i fiziológia alapján álló lélektani kutatások•hazai úttörője.

Egyetemi docensi állások

1. A "középkori magyar történeti tanszéken" Székely Györgyöt /Budapest ;; 1924/, a MTA. Történettudományi Intézetének osztályvezetonelyetteset, történettudományok kandidátusát. Tudományos kutatásai főként a feudali . mus kialakulásának történetével /A feudalizmus kialakulása és rendszer ■ a parasztháborúk történetével /Magyar parasztháborúk 1437-1514; 1514. évi parasztháború;stb./ foglalkoznak. Kutatásai azonban kiterjednek a Rákóczi-szabadságharc államszervezetének, a Ja^elló-kori parasztság tö: ti ténetének tanulmányozására.

2. "Uj és legujabbkori egyetemes történeti tanszékre".

a. / Hanák Pétert /Kaposvár,1921/ a MTA. Történettudományi Intézetéé nek osztályvezetőjét, a történettudomány kandidátusát. Hanák Péter egyik ke a legtehetségesebb fiatal marxista-leninista történészeknek. Kutatá-- sai a 48-49-es szabadságharc történetéből indultak ki, de utóbbi időbenn egyi*e inkább a XX. századi történelmünk területét kutatja /"A# 1905-ös orosz forradalom hatá&c Magyarországon" c'. kongresszusi referátuma ád ízelftŐt étéren végzett kitűnő munkájából/, -érdeklődési körén messze túlterjed tájékozottsága, az angol és francia polgári forradalom törté-- netének egyik legalaposabb ismerője. Tankönyvíró és kritikai munkássága3 is jelentős.

b. / Incze Miklóst /Szeged, 1922/ a MTA. Történettudományi Intézetéi nek tudományos munkatársát. Incze Miklósnak tudományos fokozata nincs,

de a TMB.-től felszólítást kapott arra, hogy várakozási idő mellőzéséve 9' nyújtson be egy kandidátusi disszertációt. Incze Miklós tudományos publikációinak száma igen csekély, tudományos képzettségéről és rátér- mettségéről inkább csak egyetemi előadásainak színvonala ad fogalmat, I azon a kismonográfián /Válság és nyomor a Horthy-rendszerben/ és tanul- -I mányon kivül, mely a Magyar-szovjet Közgazdasági Szemlében jelent meg 1 "A magyar munkásosztály helyzete a világgazdasági válság éveiben", I

Egyetemi előadásai és kiszülő munkái, Az 192,9-33-as gazdasági válság Magyarországon; elkészülő egyetemi történeti tankönyv V. kötetéhez vég- -i zett gazdaságtörténeti kutatásai azt mutatják, hogy Incze M:”' éa