Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)
1953. május 7.
w ölepos politikai-gazdaságtani felkészültséggel és széleskörű történeti anyagismerettel rendelkező, tehetséges fiaxal kutató,^aki nemcsak mint < oktató, hanem mint tudományos nevelő is megállja helyét. 3. A Szláv intézetnél, hirdetett egyetemi docensi állásra Urhegyi Emiliátá /Zsolna, 1909/, a Szláv Nyelvek Intézete adjunktusát.. Széleskörű szakis^'“/ méreteivel nem áll arányban publikációinak száma, de ezek a publikációk f a maguk nemében kifogástalanok /Turóc megye helynevei, Bemolák Antal jelentősége a tót művelődés történetében/ s a szlovák tudományos szak- irodalomban többször történik rájuk hivatkozás. Kéziratban lévő munkái /Hviezdoslav és a magyarok/ s előkészületben lévő tanulmányai, melyek a magyarországi szláv nyelvemlékek eddig ismeretlen illetve feldolgozatlan anyagával foglalkoznak, azt igazolják, hogy Urhegyi Emilia tudományszakának egyik leghivatottabb művelője. Tudományos publikációinak csekély száma nagy oktatói munkásságával magyarázható, még ma is heti 14 órában ad elő. Jelentős munkát végez a szlovák tankönyvirodalom terén is. 4. A Művészettörténeti tanszékre Bercsényi Dezsőt- /Vác,1910/9 8 Szépművészeti Múzeum osztályvezetőjét, a műveszettörfféneti tudományok • kandidátusát. Dercsényi Dezső kutatási területe a középkori magyar művészet története. Ezen a területen néhány jelentős monográfiát /Nagy Lajos kora, Visegrád műemlékei/, számos részlettanulmányt s elvi kérdéseket felvető tanulmányt írt /Az árpádkori magyar művészei/problémái/.1- A mü- u emlékvédelem egyik legkiválóbb hazai szakértője /Műemlékvédő lem a fel- szabadulás után/. Jelenleg két nagyobb tanulmánya van kiadás alatt /Sopron középkori művészete és a soproni egykori ferences Jt&mplamh A művészet a korai feudalizmus korában/. 3. A Magyar nyelvtudományi intézetnél két docensi állásra a. / Özv. Deák Györgyné Bartha Katalint /Jósvafő,1914/» karunk adjunktusát, a Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatának tulajdonosát. Kisszámú publikációit mintaszerű pontosság, módszertani biztonság és kitűnő problémalátás jellemzi. Tanulmányai közül kiemelkedik ”A nemek szerint mutatkozó tájnyelvi eltérések kérdéséhez” cimü és ”A szlavóniai nyelvjárás szóképzése” cimü munkája. D. Bartha Katalinba magyar szótári- irodalom egyik legkitűnőbb munkása, a Magyar Nyelvtörténeti Szótér, a f;* Magyar Tájszótár munkatársa, Jelenleg a szlavóniai nyelvjárás teljes *4 nyelvtani feldolgozásával foglalkozik s a Véradi Reöe31rumró1 készít monográfiát. b. / Benkő Lorándot /Nagyvárad,1921/ karunk eujunktusát, a nyelvészeti tudományok kandidátusát. Benkő Loránd a fiatal magyar nyelvésznemzedék legtehetségesebb és legkoncepciózusabb tagja. Kutatási területe rendkívül széleskörű, foglalkozik a magyar nyelvjáráskutatás kérdéseivel, a történeti személynevek problémáival s a magyar hangtörténettel, ezenkívül tudományának számos elvi problémájával. Magasszintü tudományos munkássága mellett szaktudományának népszerűsítő munkájából is kiveszi részét. Kiemelkedő értékű tanulmányai /A Nyárádmente földrajzi nevei; A régi msgyar személynévsdás; Víz- és helységneveink viszonyához; A történeti szemelynéwizsgálát kérdései; A nyelvtan szerkezete és a nyelvtan kérdései, stb./ sorából is ki fog emelkedni két sajtó alatt lévő nagy tanulmánya, ”Az ly hang története” és a ’’Hangtani tanulmányok a magyar kettőshengzók köréből”. 6. Az újkori magyar történeti tanszékre Spira Györgyöt /Budapest, 1925/ä a MDP. Központi Előadó Irodájánál tit'. irT- / aMíü/"Történettudományi JBe, Intézete önáljLó kutatóját, a történettudományok kandidátusát,. György^nemzetünk történetének 1790-1849 közötti szakaszával foglalk#$®*j Tanulmányai közül kiemtlkedik a Kossuth-emlékkönyvben megjelent ’’Kossuth Lajos forradalmi szövetsége a radikális baloldallal és a népi tömegek- kel” c. nagyobb tanulmánya. Jelenleg az egyetemi tankönyv III.kötetének 1848-49-ről szóló részén dolgozik s két nagyobb tanulmányhoz végez előmunkálatokat /A reformkor kultúrtörténete; Az 1945-ös földosztás/. 7. A magyar.irodalomtörténete a felvilágosodás koráig tanszékre Klaniczay Tibort /Budapest,1923/ ugyané tanszék adjunktusát, az irodalomtudomány * 8 ' ' , '• - ' '*'$>■ »1;, * ' • ''****m 'fi
