Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)
1953. április 1.
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 1953* évi április 29-én, Bóka László dékán elnöklete alatt tartott kari tanácsüléséről. Hapirend: 1*/ Dékán beszámolója a Kar II. félévének I. negyedévi munkájáról. 2./ Az állami ideológiai oktatás felelősének beszámolója és javaslatai a jövő évi ideológiai oktatásra. Jelen vaníiak: Eckhardt Sándor, Gerevich Tibor, Zsirai Miklós, Maravcsik Gyula, Ligeti Lajos, Kniezsa István, Váczy Péter, Turóczi-Trostler József, Oroszlán Zoltán, Banner János, Ortutay Gyula, Marót Károly, Kardos Lajos, Bóka László, Tálasi István, Kardos Tibor, Kardos László, Sőtér István, Bárczi Géza, Pekete Lajos, Harmatta János egyetemi tanárok, Ágoston György, Lutter ^ibor, Szigeti József tanszékvezető docensek, Kató István, Molnár László, Domokos Sámuel docensek, Begyáts László a Lev. Tagozat vezetője, Kékes Andor a T.O* vezetője, Müller Vilmos a Gazd.Osztály vezetője, Szalai Sándor DISz titkár, Hollós István a PB. szerv.titkára, Hegyi Gyula a Rektori terv- és pénzügyi osztály vezetője, Berényi irpádné a rektori okt. osztályról, Lengyel Béla rektorhelyettes. Napirend előtt a Dékán felolvassa azoknak a tanácsúiési tagoknak a neveit, akik más elfoglaltság miatt távolmaradásukat kimentették. Kemény bírálatot mond azokról a nem professzori minőségben meghívott tanácskozó tagokról, akiket miniszteri kinevezés tüntetett ki a tanácsüléseken való részvétel jogával, s ennek ellenére mindenféle kimentés nélkül a tanácsülésen még egy ízben sem jelentek meg. Az első napirendi pont vitája előtt a sokszorosítva szétküldött beszámolókhoz még a következőket fűzi: a Kar I. negyedévi munkája általában nem volt rossz és a Tanulmányi Osztály a félévet jól indította be. Sikeres volt az állami felelősök félév eleji irányítása, de sajnos ez a munka a továbbiakban ellanyhult. Kedvezőtlen jelenség az, hogy a fegyelmi állapot javulását főként szankciók alkalmazásával lehetett elérni s a hallgatóság öntudatos fegyelme még mindig nem elég szilárd. Különösen aggasztó tünet az I. évesek fegyelmének lazulása, ezs szinte azt mutatja, hogy mintegy hozzázüllenek a felsőbbévesek fegyelmezetlenségeihez. A IV. évesek hiányzás! statisztikájának rosszabbodása < összefügg az államvizsgára való készüléssel, s ez a jelenség arra mu- I tat, hogy a kari nevelői munka nem volt kielégítő, s nem irányult annak megmagyarázására, hogy a vizsgakészülés nem mehet a tanulmányi fegyelem rovására. Általános tünet, hogy a tanszékek a hiányzások kérdését közönnyel kezelték. Bár az államvizsga-előkészítés terén a tanszékek jó eredményekről számolhatnak be /a szakdolgozatok határidőre való elkészülése pl. biztató jelenség/ a hallgatók a vizsgára Még mindig rohamszerűen készülnek, tehát munkaterveik nem elég rendszeresek, átgondoltak. A tanszékek tehát nem gondoskodtak eléggé a munkatervek egyenletességéről. Az instruktor! jelentések sem érkeztek be határidőre, a Dékán felszólítja a kari titkárt, hogy ebben a tárgyban sürgős felhívással forduljon a tanszékvezetőkhöz. Ezek a jelenségek arra mutatnak, hogy a tanszemélyzet egésze nem összpontosította a munkáját az államvizsgára. Ugyanakkor nem állt arányban az államvizsgára és az évvégi vizsgára való készülés lendülete. Kétségtelenül javult a IV. évesek elosztásával kapcsolatos előkészítő kádermunka. Az idei tanszéki jelentések, javaslatok sokkal jobbak, mint a tavalyiak. A munka megjavítására javasolja a saját tanszékén Tóth Dezső tanársegéd kezdeményezte módszert, amely minden tanszéki értekezletre kitűzi négy-Öt i ■ . ■ 1 JEGYZŐKÖNYV
