Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)

1951. október 3.

eágnak, vngy felírják a táblára* Es a hallgatók fel*

adatát lényegesen megkönnyíti, ennek dienere a hallgatóság még nm tud jól jegyesül» A Eatonati Sanszé) ©n

a je^zetké’JzitéG köbelesei és a tanasefc est ellenőrzi* Vagyon k.ri a t :uác dón tagjait« hogy a jegyzetelés kórde^énok a karon való általános napirenden tartásával segítse a katonai tanesék munkáját# A Szilágyi **o ind professzor felvetette gyakorlati szempontokat igen helyeseknek tartja#

Kar.jq.a h.iqa kfcéseti tanár non ért egyet Kató Istvánnal a zetkéssités köteletővétételét illetően* mert a jegyzetkészítést bonyolult lélektani problémának tartja«

amely saját árosán me&o~ztott figyelhet igényel és fennáll annak ve esélye, hogy époen a jegyzetkészítés a hallgató ügyeimet elvonja as előadás.ponton követésétől« különösen 1« éveseknél van aeg ez a veszély« tehát énné n

as I« éveseknél tartja aggályosnak a jegyzotkéetltésTloÖ- telesdvétettlét* A jegyzetkészítésnél as előadás is fontos tényosó i a profe szórók nem égy formán jól adnak ölő

je^yzetkőezitéc ezcroontjából* A ‘kérdés megvitatásánál est le i gytieéti keli vonni« «aga 0 jegyzetkéesitéo is

többféle, vonnak okik ve s^ rés svakban, mások egész rondátokban jegyzetelnek# Ti hát különösen as X# évesüknél a kötelesé je^y setkéositéű a figyeleiflcsökkenée otb« veszélyeivel jár* Más tértté s&otesen as otthoni olvasmányok helyez kijegyBetelésének kérdései feltét lenül keséét tői XüLva rá Kell vezetnünk a hallgatókat arra, hogy olvas- Bányáik lényedét tömör jegyzetekben jól ös^se tudják foglalni# : / xvc..l a minfaztérium képviselő tébon szól as értekezlethez* Örömmel állapit ja meg« ho gy a bölcsészeti karon már dog sok tankönyv Von« 7xortendezeknél, a földrajz-szakon, a podasógián, a lélektanban stb*/* E könyvek aaojibon szovjet tankönyvek fordításéi, aiai nagyon elves, de v nnak olyan speciális magyar tárgyak, emelőkből szovjet tankönyv nea áll rendelkezésre#:lí tankönyveket természetesen magyar szerzőknek kell olké- sr itcnlök. Máz karok erre már igen szép példákat mutattak, o bölcsészeti karon aeenban 1.agyar r sers óktői még egyetlen tankönyv sem kv szült cl* A minisztérium minden támogatást meg fog a ni, hogy a magyar szerzők készítette tankönyvek minél előbb meg j e 1 eche csenek *

A jc^yzetoluö kéráéouvol !opc-olotban as as álláspontja, hogy a hallgatóknak feltétlenül kell jegyzetet készíteniük, mert véleménye szerint as a hallgató, aki xw készít jegyzetet, nem io .figyel* A jegyzet készítés a ^ höl Igatóságot Koa.;szei*it3ra fljJ/elésarc, o egybon a fo- - lya*nösos tanulás biz tool tásánai la e^j ik ossköso* Támogat jo ható István felszólalását és kéri a tnnozuk- vezetoket, mindent kövezzenek el annak érdekeben, hogy a hallgatóság jegyzeteket ks zitsen* Igen hel osnek t irtja Szilágyi i rofeo zor gyakorlati tanácsait*

helyesnek törtje mindset, ami 0 ssakdolgozoto publikálása terén ©lhsr^zött, de megemlíti, hogy s múlt évi költségvetcal keret pályáéi jakra a bölcsészeti kar ^»sá— mára 6o*ooe ít-ot biztosított, az öo zeg elköltésre mog- ses került, mert nem futott be kellő számú pályamű* Véleménye szerint tehát a pályám .vei elkészíttetéséhez idejében kell hozzáfogni*