Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)

1951. október 3.

Úgy lelt ja, hogy a hallgatók folyamatos tanulását h adá1 lyozza a ©ok pontatlanság* hiányzás, lazaság stb# Illatában van azzal, hogy a folyamatos tanulást öOáini ^it- rafciv énekesükkel nem lehet biztosítani, csért k£ri a tanösékvesö'tülcetf hogy nevelő és e llenJ^ső aaiákéjukkái segit 1Ő a folyamata & tanulást# Az elleneizt ^ egyik ' eszközéül ajánlja a tanszéki k talógustartást#

. Az előadók által ke szítandó jegyzetek hotárici ölnél kér- emsében súlyos hibának tartja azt. hogy a professzorokat nem értesítették idejében á határidőkről#

totó intéséti tanár lemét válaszol kardos v jós

hosLUnZüIübára# A hozzászólást két özem ontból tartja helytelennek#, Véleménye szerint helytelen © kérdést úgy felvetni, húu/ kütelesek-e a hallgatók jegyzetet k ési- \ toni, va^t asm# emlékestet a *á~t egyik határozatára, amely figyelmezteti a párt- és ez állami ilxnkclonáriuöo- két, heg,, lig'ölmeaobben tanulmányozzák a -‘árt és állami

vhatáx,osotokat«r darunk lambada i és fegyelmi Szahályr.atá- to on benne van az, hogy a hallgatók jegyzetet készíteni kötelesek# I pillanatban tehát non lehet azt kérdezni, hogy ilyen köAlezctt-ég van-e ^ A határosat terme ozotosen 1 hot ro: . z, 5e akkor almok megváltoztatása iránt Jeli vitát indítani# Másodszor, uai a dolog lépegét 11 éti, &Btó István véleménye az - és itt módszertani tekintetben kell kardos hsjoe fel. tálalásává 1 . Vemhessdllni - %

hogy l^lönüaep az I# éves hallgatóktól kell eiólyecen meg-’ követelni a jegy se tkészitóot, illetve Őket kell megtanítani ö jvgyzetkéozités helyes rnóuszereire# a jegyzetkészítés nemcsak lélektani folyamat» hanem JLoj-jLLal művelet is# Elbát követünk el akkor, ha a ke ráesnek csupán a lélektani rea»ét nézzük, hiszen a lélektani rósz voltakéin Q jcg.zotkészi- tés teelirJLkai oldala csupán# ‘Topa. stalat; 1 özei Int tanfolyamé kon egy esztendő alatt olyan embank is igen jól elsajátítottál' a jó jegyzetelés módszereit, akiknek o^yéhként az Írás, fogalxaazás nehezükre esett# I# éves egyéte- mi hallgatóknál tehát a jenyzetkeszitást meg kell követel-# ni# 1 <11 tmüLtanl a hall^etókat qz előadás léig egének tömör, vi uos rögzítésére, Szilágyi pr sor hoaz&sgólá- eával e olatban totó Istvánnak az a véleményé, hogy túlságosan sok röviáitéo egyöntetű használatára ne kényszerít- eük a hall« atókaff mert a Jegyzetké szitás nagy mértekben függ a hallgató egyéniségétől#. A helyes módszer az, ha a hallgatóságot orra neveljük# hogy megtanulják saját legmegfelelőbb jegyzet ke zftcul mó dózerüket kia laki tani#

A szakdolgozatok ; ubllkulá át ő io helyesnek tartja, de u ugyanakkor mogomlltl, hogy a Történeti Intézet a Jobban sikerült boltozatokat lcg&peltette es Így használ te fel, e Ac Ázzatok tehát ne» aülye&tek ol a Tanulmányi Osztály irattárában# —

/ártó r icméy tnnúr, e marxizmus-} oniaizíaus

iszek oölc;> s&kari csoportja ró szarai szól hozzá a ta- Jeutee éléshez# hallgatók kötelezd jegyzőtke zités© kérdésé- bon látó István álláspontját osztja# mórt véleményé sut- * rlnt az a hallgatói aki jo jegyzetet k ait*, ©gyhen alkotó munkát is .. s# Ii a kérdés ö© zafügg a hallgatósággal való helyes kapcsolat kérésevei ic, hisztn ez a kopcu ólat akkor igazi, ha a hallgatóság alkotó figyelme jegyzettre azii