Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)

1951. augusztus 28.

- 14 hallgatók folyamatos tanulását, mert félnapokat töltenek különböző könyvtárakba való szaladgálással. Amikor a hallgatókkal való intenzivebb foglalkozásra van szükség, a tanszemélyzet tagjai sok időt kénytelenek eltölteni könyvtárügyelettel és könyvtáradminisztrációval. A helyes megoldás külön, függetlenített könyvtárosok beállítása lenne.

Az oktatási eszközök tekintetében a karon meglehetős megrekedés és szürkeség uralkodik. Olyan szakókon, mint 5I. a muzeológia/ a szemléltetés tekintetében nyilván jobb a helyzet, de pl. az irodalmi szakokon egyáltalában nem veszik igénybe a szemléltető eszközöket, pedig nagyon megkönnyíti a tanulást, ha a hallgató a soronlévo anyaghoz hetenkint,^vagy kéthetenkint változó szakmai híradóban illusztrációkat, arcképeket, kézirat- fakszimiléket, térképeket talál. Az utóbbi is fontos, mert a hallgatók gyakran nincsenek tisztában földrajzi kérdésekkel. Felszólaló példaképpen elmondja, hogy az idei másodéveseknek a "Szigeti veszedelem" előadása közben a táblára felvázolta Szigetvár alaprajzát és ennek eredményeképpen a hallgatók az ezévi irodalmi anyagból ezt tudják legjobban. Az oktatási eszközök tekintetében is sok uj ötlettel lehetne eredményesebbé tenni a tanulmányi munkát.

Kardos Pál tanársegéd szerint a folyamatos tanulás kérdése a régi

és az^uj egyetem harcának kérdése, nem pedig egyszerű oktatástechnikai kérdés. A régi egyetemnek nem volt feladata a hallgatóknak folyamatos tanulásra sarkalá- sa, hanem a félévek végén egy kollokviumi vagy vizsgakampány, évenkint kétszer pedig néhányperces konzultáció volt. Az uj egyetemen mas a helyzet. A folyamatos tanulás kérdésével kapcsolatban az oktató személyzet és a hallgatóság, tehát a vezetők és a tömegek közti kapcsolat ^kérdése kerül előtérbe, mint az egyetem j övő fejlődésének kulcsa, és ezen a téren a hallgatók sokszor nagyobb előrehaladást tettek, mint a tanárok.

Számos javaslat módszertani szempontból merült fel a folyamatos tanulás előmozdítására és ellenőrzésére, amelyek egyrésze egyes intézeteknél, másrésze az e- gész egyetemen megvalósítható. Mások a lehetőségek a kis szakokon és a tömegszakokon, a nyelvi, irodalmi és a többi szakon.

Felszólaló szerint a dékánnak, a tanulmányi osztálynak és a szakszervezetnek a feladata, hogy az értekezleten felmerült javaslatokat megvizsgálja és azok általánosításáról, a módszerek átadásáról komoly formában gondoskodjék.

Véleménye szerint a jelen értekezletnek egyik gyengesége az volt, hogy a tárgyalás egy kicsit a magyarszak problémáinak feltárásában merült ki. Igaz, hogy a magyarszak tömegszak és problémái sok más szaknak is problémái, de jobb lett volna, ha nemcsak a magyarszak adott volna, hanem neki is adtak volna és .a hasonló tipusu szakok egymás közt jobban kicserélhették volna t ap as zt al at ai kát.