Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1940-1941 (HU-ELTEL 8.a.46.)

1940. december 16.

17.

tői papiroson ellenőrzött kellékei. Elsősorban szaktárgyaikat tanulják, mert a második év végén alapvizsgálatot, a negyedik év végén pedig szakvizsgálatot tesznek belőlük. A pedagógiai vizsgálat csak az ötödik év végén esedékes: ennek anyaga tehát nem érdekli őket. így az egyetemi négy esztendő a legtöbb tanárjelölt számára csak a szaktudományos képzés ideje.

A tanári hivatástudatnak az egyetemi tudományos képzés ideje alatt való megcsökkenése távolról sem csak a mi magyar problémánk. A német birodalom tanügyi vezetőit már évekkel ezelőtt ugyanez a kérdés é- lénken foglalkoztatta.

Ezért elrendelték,hogy 1936 őszétől kezdve azok az abiturien- sek, akik középiskolai tanárok akarnak lenni, két félévet a Tanítóképző

00

Főiskolán (Hochschule fur Lehrerbildung) kötelesek tölteni a tanitás- nevelés elméleti és gyakorlati tanulmányozásában s csak aztán, amikor igy hivatásukban megerősödtek, mehetnek az egyetem bölcsészeti karára, mint a szaktudományi képzés műhelyébe. A Tanítóképző Főiskolán együtt tanulnak a népiskolai tanítójelöltekkel: ezt követeli meg a gesamtvölkische Kulturpolitik, amely nem ismer rendi érdeket. Ez a német rendszer kétségkívül alkalmat ad