Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1940-1941 (HU-ELTEL 8.a.46.)

1940. december 16.

15.

állandóan átéli. Ha nincs alapos szaktudományi képzettsége s ebből folyó állandó továbbmuvelődési vágya, belsőleg elernyed, lelkileg elszegényedik és kiüresedik: tankönyvszágú homo unius libri-vé silányul.

De a tanárjelöltnek az egyetemen szaktárgyain s ezek határ- területein kivul a filozófiában is alapss képzettségre kell szert tennie, nemcsak azért, mert a filozófia éb- részt az egyes szaktudományokban folyó munka megismerési természetének és módszereinek tudatára s illeszti be ezeket az egész emberi tudás körébe, hanem azért is, mert a tanár nevelő munkája világnézetformálás : az élet céljára és eszményeire, a kultúra értékeire nézve a filozófia ad eszméket azoknak, akik másokat öntudatosan vannak hivatva vezetni s lelkűket alakítani. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az alapos tudományos elméleti képzettség a tanári hivatás elengedhetetlen feltétele. Ezt adja meg az egyetem.

Az egyetem mellett felállított tanárképző-intézet feladata viszont a középiskolai gyakorlati tanitó-nevelő hivatás közvetlen szolgálata. Az egyetem az elméleti pedagógiába, mint tudományba bevezeti a tanárjelöltet. Erre nagy szükség van, mert az elmélet a maga tudatos szempontjaival jobb tapaszta-