Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 8.a.1.)
1926. május 20.
el, mert a seleetió túlkorai, amely ilyforman semmi biztosítékot sem nyilat arra nézve, hogy az illeték csakugyan he fognak-e válni. Az egyetem szempontjából kű’lömben azt is kifogás tárgyává kell tenni,hogy az ilyenfajta selectióra az egyetemi tanárok már csak azért sem gyakorolrr hatnak megfelelő befolyást, mert az i-Lj-etoket nem ismerik. 2« ügyének, akik kizárólag külföldön nyernék tudosképzésüket, hazai viszonyaink közé visszatérve egy kevéssé örvendetes típusnak sajátságait tüntetnék fel. kém ma- gyar tudósok lennének, mert tudárr s ' suk és műveltségük nem a hazai talajban gyökereznék, kik ez okból tudományuk speciálisan magyar feladatai iránt sem mutatnának kellő // érzéket. Azután és főleg: minden idők nagy tudósai nemzeti feltételeik által meghatározott egyének voltak még abban az esetben is,ha tudásuk nagysaga és eredményeik jelentősége személyüket nemzetközi vonatkozások középpontjává emelte. rr Végül félos lenne, hogy a kizárólagosan külföldi iskoláztatás és a külföldi diploma bizonyos önhittséget válthatni! ki az ösztöndíjasokban tan megokolatlanul is, a mely önhittség ép oly megokolatlanul, hazai viszonyainknak lebecsülésével járhatna együtt.
