Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 7.a.77.)

1974. április 30. VI. rendes

/ Dr. Takács Imre dékán: egyetlen előnye az, hogy a kate- kizmusszerü felkészülést megnehezíti. Dr. Néval László: és ha a hallgatók ismerik a vizsga, kérdéseket, milyen baj származhat abból, hogy megtanul­ják mind a száz-kétszáz kérdést? íir. weltner Andor javasolja, hogy mégse teljesen katego­rikusan fogalmazza meg a Tanács a vizsgakövetelmények kiadását, mert az ugyan igaz, hogy ha más kérdést is fel akarunk tenni, mint ami a tankönyvben és a jegyzet­ben benne.van, akkor ezt előre meg kell mondani, de ha évre az egész &о£о±,сшх:кх vonatkozólag van tankönyv és jegy­zet - itt a x&a saját esetéről van szó - akkor a legna­gyobb zavarba kerülne, ha valamilyen előírás arra köte­lezné, hogy még külön emeljen ki abból részeket. A vizsgakövetelmény a jegyzet maga. Dr. Néval László: akkor is köteles a tanszék a vizsga- követelmények közlésére szigorlat esetén. l)r. Weltner Andor: ebben az esetben kollokviumról van szó. Nincs értelme annak, hogy köteles legyen külön tájékoztató anyagot adni, ha az a helyzet, hogy a jegyzet minden része egyformán fontos. Csak akkor legyen köte­les tájékoztatni a hallgatókat, ha azon kívül is kérdé­seket akar valamiről feltenni. Ez az előírás ne legyen mindenkire nézve kategorikusan kötelező. .Dr, Névai László: ez a közbevetett kis kérdésekre xxfexxai sohasem vonatkozhat. Dr. Weltner Andor: nem erről van szó, hanem arról az esetről, ha van jegyzet és annak minden része egyformán fonto s, Dr. Takács Imre dékán igazat ad Vveltner Andor professzor­nak abban, hogy ahol a vizsgakövetelmény egybeesik a tar­talomjegyzékkel, azt nem kell külön sokszorosítani, csak abban az es etben ha nem igy van, akkor kell megmondani azt, hogy mit kell a vizsgára tudni és megmondani, hogy ezenkívül a többi vizsgakövetelmény azonos a tartalom­- 54 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom