Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 7.a.75.)

1973. március 27. III. rendes

- 17 művelődéspolitikai alapelvek, a tananyag korszerűsítési előírások kötelezően megszabják, hogy a tételes jogi tárgyak adják le a történeti anyagot a történeti tárgyaknak, azok pedig helyezzék a súlyt az újkorra és a legujabbkorra. Ezen nagyon sokat dolgoztunk. Igazak van a hallgatóknak, hogy nem egy tételes jogi tanszak nem törődve ezekkel a határozatokkal továbbra is hosszú történeti bevezetést ad. Félreértés ne essék, a maga részéről örül annak, hogy a polgári jogi és a büntetőjogi előadások és Írott anyagok történeti visszapillantást adnak, de mindennek megvan a maga ökonómiája. Ráadásul előfordul, hogy a tanszékvezető már az első héten kihirdeti a hallgatóknak, hogy az Írott tananyag elavult, de nincs más. Az Írott tananyag nem egyszer az 1960-as években készült, tele van történeti anyaggal, ás igy átfedések, sőt ellentmondások vannak az ilyen anyag és a Magyar Jogtörténeti Tanszék által előadott anyag között.

Összefoglalva, a közvélemény-kutatás alapján megszerzett pozitív tapasztalatok alapján következetesen előre kell haladni, meg kell állapítani, hogy a mai ifjúság érett arra, hogy az oktatókkal együtt alakítsa ki a Kar munkáját, annak persze nem szabad előfordulnia, hogy a keze között van két különböző időpontból felmérés arról, hogy milyen Írásbeli tananyagok, jegyzetek hiányzanak, s mind a kettő ugyanazokról a hiányosságokról számol be, a közbeeső időben semmi előrehaladás ezen a téren nem történt, de ez is csak azt bizonyltja, hogy szükség van az ifjúsággal való együttműködésre, mert másképp úgy látszik nem megy a munka. Ebben a tekintetben rá kell mutatni a hallgatók előtt arra, hogy főként az 1960-as évek végétől az Állam- és Jogtudományi Kar oktatóira a felelősségteljes, fontos állami tevékenységek olyan tömegét zúdították, oktatóink számos területen olyan beláthatatlan következményekkel járó feladatokat vállalnak magukra, hogy ez a körülmény igenis negativ hatással van az oktató munkára, nem csoda, ha az okta-