Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. szeptember 14. I. rendes
lévén szó, kapcsolódik a statisztika oktatásával. dr. Világhy Miklós nem tartja biztosnak, hogy egyarf orma módon kell ezt a két kérdést eldönteni. A római jogot, bár történeti tárgy, tételes módon adják elő, mig a jog- történészek korszakonkint haladnak előre. Nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy ha valaki a persona körébe tartozó ismeretanyaggal kapcsolatban a második félévi vizsgán teljes tájékozatlanságot mutat fel, átmehessen annak ellenére, hogy az első félévben átment. dr. Horváth Pál dékánhelyettes kifejti, hogy egy külön bizottság döntötte el annakidején a kérdést úgy, ahogy jelenleg van, de menetközben kiderült, hogy vissza kell állitani a kollokvium'rendszerét, nem szabad kieresztenünk a hallgatókat a kezünkből az első szemeszteren, tehát egyfajta szervezettebb keretet bizbositunk az oktatc nevelő ráhatás intenzitása érdekében, másrészt a második szemeszter végén némi engedményekre kényszerülünk, mert a rendtartás kimondja, hogy ha a két félévet átfogó záróvizsgát igényelünk az év végén, akkor ez kizárná az első félév végére vonatkozó kollokviumi igényünket. Gondolni kell ugyanis arra, hogy bizonyos témákat nem lehet szétválasztani, például a reformkor jogalkotását az 18á8-as jogalkotástól. { Tóth -László kérdezi, vajon nem lehet-e úgy megoldani, hogy az év végén lenne szigorlat, a félévi kollokviumot pedig zárthelyi dolgozat formájában oldanánk meg, attól lehetne függővé tenni az aláirást. dr. Horváth Pál dékánhelyettes kijelenti, hogy érvényes jogszabály zárja ki az efelett való bármiféle vitát. Tóth László újból hangsúlyozza, hogy ha a tanszék nem adja meg az aláirást, akkor ez azt jelenti, hogy meg kell ismételni a félévet. Elsősorban a római jognál égető a két félév összefüggése.
