Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. december 2. III. rendes
Néhány észrevételt tennék. Az egyik: nem megnyugtató szerintem az, ahogy ez a tervezet a tudomány eredményeit tükrözi, pontosabban, hogy nem tükrözi. Vitatkoznék Névai elvtárssal abban, hogy igaz, ez a tervezet nem tankönyv, de az állam alaptörvényének szerkesztőitől el lehet vérni, hogy асе amennyiben a tudomány képviselői azonos nézeteket vallanak valamiben, azt, tehát a tudomány eredményeit tükrözze ez a jogszabály. Egy miniszteri rendelettől sajnos nem várhatjuk el, hogy tükrözze a tudomány eredményeit, bár el lehetne várni, de az ország első törvényétől, alaptörvényétől el lehet várni. Foglaljon ebben állást a kari tanács, nem szabad szégyenlősnek lennie, az igazság az, hogy tudományos szempontból nem megnyugtató az előkészítés eddigi szakasza. Nagy lépés előre, hogy az erre feljogosított szervek most a jogtudomány képviselőihez is fordulnak. Csak egy-két példát; amit itt Névai elvtárs most részletesen ismertetet^ azt a II. éves joghallgatók is tudják, mert ha nem tudják, megbuknak. Szakmámba vágó kérdés, hogy a tafcämfc különböző jogosítványok az irányítás fogalmát úgy tagiak érintik, hogy összekeveredik a rész az egésszel. Összekeveredik a vezetés és az irányítás. Beszél a tervezet koordinációról is, ez pedig része az irányi tásnak, ha tehát az irányitást szabályozom, akkor felesleges a koordinációról szólni. Ezt a hanyag stilust nem lehet megengedni Bizonyos szükitési tendenciát lehet megfigyelni, azt, hogy az alkotmányos szabályozás tárgykörét szükitik. Attól félek, hogy ez megint csak technikai okokból történik és nem politikai megfontolásból. Nem tudok például egyetérteni azzal, hogy a tervezet az olyan alapvető garanciális témát, mint az állami tulajdon kizárólagos tárgyainak témakörét, meglehetősen hevenyészetten szabályozza és egy másik jogszabályra, egy tvr-re utal, amely szabályozni fogja. A tanácsi rendszer egész szabályozásából most alig maradt valami, pedig ezek is az állami szervezet alapvető kérdései, nem szabad azokat kiszorítani az alkotmányból.
