Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)

1971. december 2. III. rendes

194-9 óta nagyon is jelentős volt, a társadalmi gazdasági politikai mozgás azonban nem volt olyan méretű és mindkettőre az a jellemző, hogy nem jutottak sem a gazdasági- társadalmi változások, sem az elméleti tudományos fejlődés 1949 óta olyan lezártsági й stádiumba, hogy ezek a változások már uj alkotmány meghozatalát tennék szükségessé, Korszakos jellegű változásnak vagy a változott elemek nagy felhalmozódásának kell ahhoz nézetem szerint beállnia, hogy egy teljesen uj alkotmányt készítsünk el. Az alkotmány sokkal komolyabb dolog, semhogy ezen a minőségi színvonalon aluli változásoknál is már teljesen uj alkotmányt akarjunk hozni. Ugyanakkor azonban teljesen egyetértek Schmidt elvtársnak azzal az alternativ módon felvetett nézetével, hogy ilyen körülmények között, miivel többségében stiláris természetű módosításról van szó, nem látom célszerűnek ezeket a nagy mennyiségű változtatásokat, még akkor sem, ha mögöttük politikai tartalom rejlik, de külsőségükben, külső megjelenésükben stiláris változások, amilyen például az, hogy polgár helyett állampolgárt Írunk, hirtele- nében nem tudom megmondani, hogy hány helyen. Minthogy csupán módosításról van szó, csak a leglényegesebb mozzanatokra kellene szorítkoznunk, sémiiképp sem szabad Bä&gi odáig elmenni, hogy a módosítások az alkotmány 90 %-át érintsék. Az nem lehet kétséges, hogy nagyon sok nehézség származik abból, hogy módosítani kell egy most előttünk igy álló, összefüggő szöveget, mint ez az alkotmány. Például a Tájékoztató nevű kisérő irat jelzi, hogy az Elnöki Tanács tevékenységénél el kell határolni a saját és az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységet, ez tulajdonképpen nézetem szerint a módosításban, a javaslatban magában nincs megoldva, holott a tézis helyes.

Azt látjuk a szövegből, hogy az orszáfefeyülés köti illetve erősiti meg a Magyar Népköztársaság nevében a nemzetközi szerződéseket. A módosított szöveg mondja ezt a 18. §

/4/ bekezdése e/ pontjában, de a 29. § a Népköztársaság Elnöki Tanácsáról szólva ehhez hasonló rendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg, az eltérés